A jó szakember beszél „bőrül”

A jó szakember beszél „bőrül”„Manapság a szépségiparnál csak az informatika fejlődik gyorsabban és dinamikusabban” – olvasható a Székesfehérvári SZC Árpád Techni­kum, Szakképző Iskola és Kollégium honlapján. „A tu­domány gyors fejlődése a szépségiparban is szükségessé tette a magas technológiai tudást. Az ágazatban tudással megalapozott, személy­re szabott, megtervezett, megbízható szolgáltatásra van szükség valamennyi területen, ezért a kozmetikus, a fodrász és a kéz- és lábápoló szakemberek technikusi képzés keretében a szakképzettség megszerzése mellett érettségi bizonyítványt is szereznek.”

A lányok körében mindig is divatos és keresett szakmának számított a kozmetika, ezért évek óta túljelentkezés van az Árpádban is. De nehogy azt gondolja bárki, hogy fél lábon is elvégezhető „népmeseoktatás fo­lyik” a kozmetikusosztályokban!

– Sokan – a hozzánk jelentkező lányok egy része is – úgy gondolják, a kozmetika kis túlzással sminkelésből és szempillaépítésből áll. Ez persze nem így van, sőt a képzés nagyon komoly biológia és kémia tananyagot is magában foglal, hiszen a kozmetikus élő bőrrel dolgozik. Tanulnak többek között az összetevőkről, a hatóanyagok hatásmechanizmusáról, de foglalkozunk receptelemzéssel is – kezdte Iski Gyöngyi kozmetikusmester, szakoktató. Mindezek miatt rendszeres tapasztalat, hogy a tanulók többsége az iskolában ébred rá, komolyabb a követelményrendszer, mint ahogy azt ők előzetesen gondolták. Eddig emiatt 9. osztályban nagy volt a lemorzsolódás is.

Az ötéves technikusi képzés alatt az első két évben a diákok kevéssé találkoznak még szakmai tárgyakkal, hiszen az új rendszerben a 9–10. évfolyamon a közismereti tár­gyak mellett csak szakmai ala­pozótárgyak szerepelnek az órarendben. Tizedik év végén alapozóvizsgát kell tenni, s a konkrét szakmai képzésben csak az vehet részt, aki ezt sikerrel megtette. – Ennek a képzési rendszernek esetünkben az a nagy előnye, hogy 17-18 éves korukra jóval érettebbek a tanulók, ami megkönnyíti számukra is a szakma elsajátítását, amibe nemcsak a különböző kezelések tartoznak bele, de az is, hogyan kell a vendégekkel bánni, kommunikálni – tette hozzá a szakoktató.

Az új, technikusi képzési rendszerben végbizonyítványt csak az a tanuló kap, aki mind az öt évfolyamot elvégezte, sikeres érettségi és szakmai vizsgát tett. Emellett továbbra is létezik az érettségi utáni kétéves képzés iskolarendszerben és a felnőttek oktatásában is. Utóbbi két képzési formában az elméleti oktatás az iskolában, a gyakorlati a jelölt által választott mestereknél történik, az arány pedig nagyjából 40-60 százalék.

Milyen képességekre, készségekre van szüksége egy koz­metikusnak? – A jó kommunikációs készség ebben a szakmában igen fontos, és nem árt, ha a jelölt szeret emberekkel foglalkozni. Ugyanakkor ez manuális szakma, tehát a kézügyesség sem utolsó szempont. Ma már egyre több gépet használunk mi is, de a kozmetikában a gépek sosem fogják teljesen átvenni az emberi kéz szerepét – mondta Iski Gyöngyi. A gyakorlat mellett viszont a szakmai tudásnak is van jelentősége, hiszen ahány ember, annyi bőr, ezért a kozmetikusnak – Ilcsi néni kozmetikus, üzletasszony után szabadon – meg kell tanulnia „bőrül”, és nem csak automatikusan alkalmazni azt a kezeléssort, amit a kozmetikai cégek a termékeik mellé ajánlanak.

A tantermi oktatás mellett természetesen a gyakorlat is nagy hangsúlyt kap a képzésben – az iskolai tanműhelyben végzett gyakorláson kívül előírás a négyhetes nyári szakmai gyakorlat is, amely hatékonyan, „élő” közegben szerzett tapasztalatokkal egészíti ki az iskolai oktatást.