Fejér megyei eper: Óvatosan az átverések miatt

Azt, hogy az utóbbiak valóban itthon termett gyümölcsöt kínálnak-e, biztosan csak a szakember tudja megállapítani, mi, laikusok sajnos, csak a kóstolás után kezdünk gyanakodni, hogy nem hazai földben termett, zamatos epret vásároltunk. A nem egyszer az ország távoli vidékeiről, – Székesfehérvárra például Debrecenből is – érkezett árus többnyire parkolókban, jól megközelíthető területeken „táborozik le”, s kínálja a friss gyümölcsöt. Van, aki nem tagadja, hogy más országban termett gyümölcs van a ládákban, de akad, aki megpróbálkozik hazaiként eladni az ezer kilométerekkel messzebbről beszerzett szamócát. Az elmúlt napokban több olvasónk is megkérdezte, ellenőrzik-e, s miként az alkalmi gyümölcs­árusokat, vizsgálják-e, honnan származik a portékája?

A kérdésekre Sziebert Gergelytől, a Fejér Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának vezetőjétől, megyei főállatorvostól kértünk választ, aki elöljáróban hangsúlyozta: a minőségi kritériumok betartására és a nyomkövetésre is kiterjedő zöldség-gyümölcs ellenőrzés egész évben folyik. Mivel azonban az eper kiemelt jelentőségű termék, ebben az időszakban fokozottan és mindenütt ellenőriznek a szakemberek, ahol árusítás folyik. Tehát úgy a szupermarketekben, mind a zöldségboltokban, a piacokon és természetesen az utak mentén is. Az árusításhoz többféle előírást is be kell tartani az eladónak, annak is, aki csak alkalmilag próbál túl adni néhány kiló gyümölcsön. Az árusításhoz szükséges engedélyt az önkormányzat adja ki. A kereskedőnek regisztrálni kell az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerbe és rendelkezni kell egy úgynevezett FELIR számmal. A nyomkövetés fontossága miatt ellenőrzéskor be kell mutatni a számlát, vagy szállítólevelet. Saját termék árusítása esetén pedig a terület is beazonosításra kerül. Ha ellenőrzéskor a kereskedő semmilyen bizonylatot nem tud bemutatni, az árusított portékát, mint ismeretlen eredetű, az élelmiszerláncra veszélyes terméket kivonják a forgalomból, megsemmisítik és tételenként 50 ezer forint bírsággal sújtják. Ugyancsak megsemmisítésre kerül az a termék is, amelyben a növényvédőszer-maradék vizsgálatára vonatkozó mintavétel esetén, az analitikai vizsgálat határérték feletti szermaradékot mutat ki.

Azok az árusok – hívja fel a figyelmet a főosztályvezető –, akik a fogyasztót megtévesztve, hazaiként kínálnak más tagországból származó zöldséget, gyümölcsöt, bírságra számíthatnak. Annak mértéke a mennyiség és az ár szorzata, minimum 15 ezer forint. Bírság jár akkor is, ha a kínált portékával szemben minőségi probléma merül fel.

S, hogy miként tudjuk megelőzni, hogy gyümölcsvásárláskor becsapás áldozatai legyünk? Sziebert Gergely szerint úgy, hogy nem az út mentén, vagy parkolókban, hanem megbízható helyen, pia- ­con, üzletben, szupermarketben vásárolunk. Azok ugyanis többszörösen ellenőrzött árut forgalmaznak, saját minőségbiztosítási rendszerük és gyakran a szabványnál is szigorúbb előírásaik vannak, arról nem is szólva, hogy higiéniai körülményeik nem hasonlíthatók az út menti árusítóhelyekéhez.