Meg kell állítani az elöregedést

Egyre inkább az a tapasztalat, és ez az egészen nagy mezőgazdasági cégekre és a kis családi vállalkozásokra egyaránt igaz, hogy kevés olyan szakember van, aki elmondhatja, a családjából, vagy a cég alkalmazottai közül ki tudta nevelni saját utódját. A nyugdíjaskor küszöbén, a 65 évesek 51 százaléka még nem tudja, mi lesz a gazdaságával, ha ő már nem tudja folytatni a munkát. Az talán még megdöbbentőbb adat, hogy jelentős hányaduk még csak nem is gondolkodott rajta. Ezen adatok a Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi Agrárcenzusából derülnek ki. A statisztika jelentős eltérést mutat a 2010-es felméréshez képest, ugyanis akkor a gazdálkodók 28 százaléka volt 65 év feletti, ma már viszont 35 százalékuk. Az agráriumban dolgozó vezetők mindössze 10 százaléka 40 év alatti.

Minden eset egyedi, mégis valamit lépni kell, hogy meg lehessen állítani, vissza lehessen fordítani a folyamatot. A gazdatársadalom elöregedése ellen azonban stratégia kell, ahhoz pedig adatokra van szükség, ezért a NAK felmérést indított a gazdálkodók körében, amely segíti az akadályok feltárását, elhárítását.

A generációváltás, gazdaságátadás problematikájával foglalkozó kérdőív segítségével a köztestület összegyűjti a generációs, illetve a generációváltással kapcsolatos problémákat, és az érintett szereplők álláspontját. Az online felületen kitölthető kérdőív június 30-ig letölthető, ám a kamara elsősorban azok válaszaira kíváncsi, akik már komoly lépéseket tettek akár fejben, akár ténylegesen, s a vállalkozás irányítását valakinek átadták, vagy tervezik átadni.

A Magyaralmási Agrár Zrt. példája

A Magyaralmási Agrár Zrt. kiváló példa erre, ugyanis a cég vezetője az a Németh Sándorné, aki 2017-ben elnyerte Az év agrárembere címet is. A szakember az agrárium fiatalokat bevonzó helyzetéről azt mondta:

– Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy nem egy kedvelt szakma, ugyanakkor, ha az otthoni környezet kötődik a mezőgazdasághoz, akkor nagyobb az esély, hogy ezt választják. Érdemes nyári gyakorlatra fogadni egyetemistákat, szakmunkásokat és bár igaz, hogy egyre kevesebb a jelentkező, de ha a fogadottak közül csak eggyel is megkedveltetjük a szakmát és ide jön hozzánk, már nyertünk.

Németh Sándorné szerint a gondok közé sorolható az is, hogy korábban vissza lehetett igényelni a szakképzési befizetési kötelezettségből, de ez lassan megszűnik.

Arra a kérdésre, hogy ők hogyan oldják, vagy oldották meg a generációváltást, azt felelte: – A férjem 37 évig, haláláig volt elnöke a cégnek, én 59 éve vagyok itt. Férjem halála után, 2013-ban lettem cégvezető, előtte főkönyvelő, és közben a lányomat elnökké választották, ő viszi tovább a céget. Ebben nőtt fel, erről hallott otthon és a mezőgazdasági végzettsége is megvan.

Az almási cég követendő példa: nemcsak a csúcsvezetők utódlására helyeznek hangsúlyt. Az állattenyésztés területén fiatal műszakvezetők vannak, míg az ágazatvezetőnek még pár éve van a nyugdíjig. Mindig fogadnak jelentkezőket nyári gyakorlatra az egyetemekről. A növénytermesztési ágazatvezetőnek ez az első munkahelye, de fiatal a növényvédelmi szakember, és a műszaki vezető is.