Szijjártó: migrációs akciókhoz mi nem járulunk hozzá

Az ellenzék oldaláról sokszor lehet hallani, hogy csak a fideszes oligarchák kapják az állami beruházásokat. Hogyan zajlik valójában egy ilyen uniós közbeszerzés?

– Ez azért butaság, mert amikor egy közbeszerzési eljárást lefolytatnak, ott sem párttagkönyvet, sem politikai preferenciát nem kérdeznek. Volt olyan időszak Magyarországon, amikor csak egy bizonyos párt támogatói jutottak pénzhez. Ez a 2010 előtti időszakra volt jellemző. Az teljesen világos, hogy gazdaságot pártalapon építeni nem lehet. Ha elkezdenénk a vállalatok között bármilyen politikai szempont alapján válogatni, akkor magunkkal szúrnánk ki. A külügyminisztérium számos gazdaságfejlesztési forrást kezel és számos olyan beruházásról tudok, amelyek köztudottan a baloldalhoz kötődő üzletemberek érdekkörébe tartoznak, de ez sosem volt szempont. Itt az országot és a nemzetgazdaságot kell nézni. Ezeknek pedig nincsen pártszínezete.

Szintén az ellenzék állítja, hogy Ön életveszélyes lélegeztetőgépeket vásárolt egy maláj szélhámoson keresztül. Mi történt valójában?

– Először is én még életemben nem vettem lélegeztetőgépet. A Külgazdasági és Külügyminisztérium valóban kapott olyan feladatot a járvány első hullámában, hogy szerezzen be a szakemberek által kijelölt lélegeztetőgépeket, felkészülve a legrosszabb forgatókönyvre. Ahogy a WHO főigazgatója is elmondta, ha túlbiztosítjuk magunkat, akkor maximum több pénzügyi eszközt költünk el, de ha alulkészültség állapotába kerülünk, akkor emberéletekkel fizetünk. Csak olyan lélegeztetőgépet vásárolt a külügyminisztérium, amelyről a szakemberek kimondták, hogy jók, alkalmasak. Külső szemlélő számára az is furcsa lehet, hogy miért a külügyminisztérium kapja ezt a feladatot. Ez azért történt, mert abban az időszakban az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök esetében nem uralkodtak normális piaci körülmények. Külföldi terepismeretre, így diplomáciai és kutatómunkákra volt szükség ahhoz, hogy be lehessen azonosítani azokat a helyeket, ahonnan egyáltalán lehet vásárolni. Tehát aki most ilyen típusú nyilatkozatokat tesz, az nyilván politikai haszonszerzés céljával teszi. Sajnos azt kell mondjam, az elmúlt hónapok védekezési munkálatai során ezzel a hozzáállással szembesültünk az ellenzék részéről. Nyilván a minél rosszabb, annál jobb elve alapján. Minél sikertelenebb lett volna a védekezés, minél többen áldozatul estek volna egy rossz védekezésnek, annál komolyabb politikai következményei lettek volna a dolognak. Ők végig ebből indultak ki, őket nem az emberek élete, egészsége, annak a megmentése érdekelte, hanem az, hogy adott esetben milyen politikai haszonra tudnak szert tenni.

A debreceni oltóanyaggyár esetében jól haladnak a licencek a Szputnyik és a Sinopharm esetében. Az Unióban már elfogadott többi oltóanyag gyártójával miért nem tárgyalnak?

– Mi nyitottak vagyunk a tárgyalásra mindenkivel. Tekintettel arra, hogy a WHO főigazgatója hétfőn Budapesten személyesen is világossá tette, hogy a járvány elleni védekezésben az oltóanyagok kérdése, az kapacitáskérdés. A kérdés az, hogy a jövőben mennyi oltóanyag gyártására lesz meg a kapacitás a világban. Azzal, hogy mi oltóanyaggyárat építünk, hozzájárulunk a globális gyártási kapacitás növekedéséhez. Most a Szputnyik és a Sinopharm oltóanyagoknál tartunk a legelőrébb a tárgyalások tekintetében. A Szputnyik esetében már ott tartanak az egyeztetések, hogy a technológiatranszfert elvileg az idei esztendő végére be lehet fejezni és akkor a jövő év végén meg is lehet indulni a gyártási folyamatokkal. A Sinopharm esetében pedig nem csak a debreceni oltóanyaggyárral kapcsolatban tárgyalunk a kínaiakkal, hanem az Egyesült Arab Emirátusok részéről is megfogalmazódott az igény egy háromoldalú együttműködésre, kínai oltóanyag gyártásáról. A jövő év végén lesz működőképes a gyárunk, addig van időnk, hogy azokat a megállapodásokat megkössük, amik akár a licenszalapú gyártáshoz, akár a teljes teljes technológia adaptálásához szükségesek.

Afganisztánban komoly válság van jelenleg. Vannak még kint magyarok? Amennyiben igen, veszélyben vannak?

– Minden olyan magyar állampolgár kimenekítéséről gondoskodtunk, akiről tudtunk, hogy ott van és aki azt mondta, szeretne eljönni. Ami a válságot illeti, mi nem vagyunk hajlandók további migrációs hullám kirobbanásához asszisztálni. Ezért is tartjuk felelőtlennek azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint minden afgán számára biztosítani kell az ország elhagyásának lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy minden szövetségesnek gondoskodnia kell az őket segítő afgánokról, de ezen felüli elosztási mechanizmusokhoz, migrációs akciókhoz mi nem járulunk hozzá.

Korábban lehetett olyan híreket hallani, hogy a NATO kivonulása után jelentős magyar katonai kontingens megy Afganisztánba. Mi igaz ebből?

– Amikor az amerikaiak bejelentették, hogy vége a küldetésnek, akkor felhívtuk a figyelmet, hogy két dolgot mindenképpen el kell kerülni. Egyrészt, hogy Afganisztán a nemzetközi terrorizmus melegágya legyen újra. Másrészt, hogy nagyarányú migrációs hullámok induljanak meg. Ezek elkerüléséhez erőforrásra van szükség. Mi azt már jeleztük, hogy szívesen hozzájárulunk eme célok teljesítéséhez. Hogy hogyan és milyen formában, arról még hosszasabb egyeztetések nem zajlottak, tekintettel az azóta kialakult helyzetre.

Mit tehet a magyar kormány a válsággal kapcsolatban? Milyen kapcsolatra törekszünk majd az új afgán vezetéssel?

– Nekünk az a célunk, hogy újabb migrációs hullámok ide ne érkezzenek. Márpedig, ha Afganisztánból migrációs hullám indul ki, akkor az Törökországig gyakorlatilag akadálytalanul eljut. Onnan egy ugrás a Nyugat-Balkán, ahonnan egy lépés Magyarország déli határa. Ahol a határkerítés meg fogja védeni az országot, de jobb lenne elkerülni a 2015–höz hasonló jeleneteket. Mi nyilvánvalóan minden országgal jó kapcsolatra törekszünk, de Afganisztánnal eddig se volt túl aktív kapcsolatunk, és nem gondolom, hogy akármilyen vezetés is lesz, nagyon aktív külpolitikai tevékenységbe fogunk belevágni. Nekünk szövetségeseink azok a közép–ázsiai országok, amelyek vagy a Türk Tanács vagy Közép–Európa és Közép–Ázsia együttműködése révén már korábban is az együttműködési körünkben voltak. Azt szeretnénk, ha ezek az országok stabilak, békések tudnának maradni.

A momentumos Cseh Katalinnal és körével kapcsolatban több olyan hírt lehetett hallani, miszerint vitatható módon jutottak hozzá uniós pénzekhez. A külügy tesz valamit, hogy ne csak a kormányt korrupcióval vádló állítások kapjanak visszhangot?

– Mi nem marketing–ügynökség vagyunk, de egy dolog világos: Cseh Katalin ügyével lelepleződött az álságos és képmutató ellenzéki magatartás. Ugyanis a Momentum hathatós közreműködésével esett el az ország és a magyar emberek attól, hogy Olimpiát rendezhessünk. Mindeközben a hölgy családi körébe tartozó cég arra hivatkozva kért támogatást, hogy majd a budapesti olimpiához készítenek kiadványokat. Szerintem ez olyan szintű szemtelenség és arcátlanság, amelyhez foghatót a magyar belpolitikában nehezen lehet találni. Megjegyzem, nem tudom, miért jó az, ha a magyar emberektől élmények lehetőségét veszik el. Márpedig az Olimpiával ez történt.

A járványidőszakhoz képest jelentősen nőtt a magyar GDP. Mennyire köszönhető ez a magyar és a hazánkban működő külföldi cégeknek?

– A magyar gazdaság gerincoszlopát a nagy nemzetközi vállalatok alkotják. Tömegesen foglalkoztatnak embereket, és az exportteljesítményt is folyamatosan növelik. Ugyanakkor a magyar gazdaság lelkét a magyar tulajdonban lévő vállalatok adják. Egyik nem létezik a másik nélkül, hiszen a magyar kis- és közepes vállalkozások egy része annak köszönheti a sikerét, hogy a nagy nemzetközi vállalatok beszállítóláncaiba be tudnak kerülni. Ez kevésbé lenne lehetséges az itt jelenlévő nemzetközi cégek nélkül. A Magyarországon működő nemzetközi cégek pedig részben annak köszönhetik sikerüket, hogy a magyar beszállítók jó termékeire alacsony logisztikai költséggel tudnak számítani. Ez a szimbiózis volt az egyik előfeltétele annak, hogy Európa egyik legsikeresebb gazdasága legyen a magyar.

Az orosz állami bank jelentős tulajdonosa a Dunaferrnek. Szóba került a vállalat az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen?

– Természetesen szóba került. A Dunaferrben az állam nem rendelkezik döntési kompetenciával, itt a tulajdonosoknak kell megtenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a vállalat működésének stabilizálásához. Az Eximbank finanszírozóként részt vesz a Dunaferr beszállítóinak működésében. Ezt a segítséget tudjuk nyújtani. Azt mondtam az orosz kollégának, hogy az esetleges fejlesztéseket szívesen vesszük.