A gyümölcs ízére nem lehet panasz

A megyei almatermesztők szerint ez már a negyedik év, amikor a vártnál kisebb hozamokkal fizetnek az almáskertek. Kora tavasszal még gazdag termésben bíztak, a tavalyi nagyon gyenge eredmények miatt ugyanis kifejezetten jó volt a virágrügy-berakódottság, egyes fajtáknál nagyon erős virágzásra lehetett számítani. A tavaszi fagyok azonban letörték a gazdák reményeit, nem kímélték az almafákat sem.

Hatásuk a vegetációban előrébb járó dunántúli, Pest és Bács-Kiskun megyei térségben volt a legerősebb, míg az almatermés kétharmadát adó északi és északkeleti termőtájakkal valamelyest kíméletesebben bánt az időjárás. A szakemberek azonban ott is tartottak attól, hogy a tavaszi mínuszokban „megfázhattak” a gyümölcsfák virágai és a virágkezdemények, s attól féltek, hogy emiatt rossz lesz a terméskötődés és erőteljes a gyümölcshullás. Mindkettő bekövetkezett. A virágzást követően nagyon jelentős gyümölcshullás alakult ki, megritkult az addig bőségesnek ígérkező termés, s mire elérkezett a július, nagymértékben mérséklődtek a kezdeti jó hozamot ígérő kilátások. Már csak közepes, vagy azon aluli termést ígértek az ültetvények.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) a közelmúltban tette közzé az alma termésprognózisát. A szervezet honlapján közölt, Apáti Ferenc elnök által jegyzett írás szerint a virágzás alatti, többhetes, fényszegény, borús időjárás hátráltatta a terméskötődést és fokozta a gyümölcshullást, amire még rátett egy lapáttal a júniusi aszály és forróság.

Továbbrontották a várható terméseredményeket és kedvezőtlenül befolyásolták a gyümölcsméreteket a júliusi, augusztusi csapadékhiánnyal párosult hőséghullámok. A kedvezőtlen időjárási hatások következményeként pedig kisebbre nőttek a gyümölcsök, – az öntözetlen területeken 10-15 milliméterrel is apróbbak a szokottnál – s még most, a szüret előtti időszakban is erőteljes a gyümölcshullás, olyannyira, hogy az almáskertek egy részében a fák alatt szinte szőnyegként borítják a talajt a lehullott almák, továbbcsökkentve a várható termésmennyiséget, s vele a termelők jövedelmét. A kedvezőtlen időjárás következménye az is, hogy a csapadékos, párás idő miatt több ültetvényben szinte soha nem látott mértékű, extrém varasodásfertőzés lépett fel, ami negatívan befolyásolja nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is.

A termésprognózis szerint várhatóan 520 ezer tonna +/- 10 százalék intervallumban alakul az idei hazai almatermés.

Viszonyításképpen: jó évjárat esetén 800-900 ezer tonna almát szüretelhetnek le a gazdák, rosszabb években 300- 400 ezer tonna körül van a termésmennyiség, a sokéves átlaghozam pedig 600 ezer tonna körül alakul. Az idei pontos becslést nehezíti, hogy termőtájanként, körzetenként és fajtánként is meglehetősen változékony a kép, valamint, hogy az intervallumban becsült mennyiséget a szüretig hátralevő időszak időjárása még befolyásolhatja.

A megye almáskertjeiben az országoshoz hasonló a kép. A Venyim Gyümölcse Kertészet 5 és fél hektáros ültetvényén a kedvezőtlen időjárás miatt a kora tavasszal vártnak fele lett a hozam, hektáronként 25 tonna almára számítanak a családi gazdaságban. Mint ifjú Csizmadia György elmondta, a gyümölcsök mérete kisebb a szokottnál, 70-75 milliméter helyett csak 60-65 milliméter, de az ízére és a színére nem lehet panasz, nagyon finomak és étvágygerjesztően gyönyörű színűek „a gyerekétvágynak megfelelő méretű” almák. A gazdaságban a Gála fajtával már megkezdődött az almaszüret. A leszedett gyümölcs egy részét friss termékként értékesítik, a többit hűtőházban tárolják.