Mi áll az európai rezsiválság hátterében? - Ez volt a fő kérdés a Mathias Corvinus Collegiumban

Ez volt a fő kérdése a Mathias Corvinus Collegium keddi kerekasztal-beszélgetésének, amelynek Toldi Ottó biológus, az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatási vezetője, valamint Ferkelt Balázs közgazdász, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője volt a meghívott vendége. Toldi Ottó előadásából kiderült, az energiaválság hirtelen jött ugyan, de voltak előzményei, és több oka is van. Ezek egyike Európa ­rossz viszonya Oroszországgal, a földgáz legnagyobb szállítójával – az évi 2 milliárd köbméter az Európába szállított gáz 47 százalékát teszi ki –, illetve a kisebb, de mégis fontos beszállítóval, Algériával, amely Líbiával együtt az európai gázpiacból 8,6 százalékkal veszi ki a részét. 

Meglepő lehet, de az EU által erőltetett „zöldítés” is az okok közé tartozik. A megújuló energiák túlzott erőltetése és az atomenergia-ellenes döntések tönkreteszik a hagyományos európai ipart. Látható pedig, hogy a megújuló energiák teljes körű használatához még nincs meg a kellő műszaki, illetve technikai háttér. Képletes példaként hozta fel azt is, hogy az éves napsütéses órák számát nem tudjuk befolyásolni, így nem lehet ráhatásunk a termelt napenergia mennyiségére. Az előadó hangsúlyozta, a fosszilis­energiahordozó-készletek végessége miatt mindenképpen szükséges a kiváltásuk, de lassabb, nyugodtabb ütemben kellene haladni, hogy az átállás ne okozzon több kárt, mint hasznot. 

Elhangzott: Európában Magyarországot azért érinti kevésbé az energiaválság, mert a racionális döntéseknek köszönhetően viszonylag nagy fokú a nemzeti szuverenitásunk az energiapolitikában, így kevésbé vagyunk kiszolgáltatottak az EU döntéseinek ezen a téren, ugyanakkor megvannak a saját tartalékaink is.