Elkerülhetők a munkavédelem miatt kirótt büntetések

Elsősorban munkavédelmi szakemberek vettek részt azon az egész napos szakmai eseményen, melyet a Gazdaság Házában tartottak. A program két kiemelt részből állt. A délelőtti előadó Zsoldos Andrea munkavédelmi szakügyintéző volt, aki a Fejér Megyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi Osztályán dolgozik.

A szakember Mindent a munkavédelemről ‑ Büntetés nélkül is lehetséges! című előadásában olyan témákat taglalt a teljesség igénye nélkül, mint a jogszabályi környezet, illetve annak változásai, a munkavédelem és a munkabiztonság szabályai vagy hogy mit várhatunk el, és mit kell megkövetelni a munkavédelmi szakembertől.

Zsoldos Andrea elmondta, hogy a munkavédelmi hatóság az Általános Közigazgatási Rendtartás, az AKR alapján dolgozik. Kitért arra, hogy az építkezéseken sok munkavédelmi hibát ejtenek a munkavállalók éppúgy, mint a munkaadók vagy a munkaszervezők. Olyan eseteket is felhozott példának, hogy sokan arra hivatkozva nem tartják be a szabályokat, hogy szomszédnak, családtagnak segítenek egy tányér bablevesért, tehát nem pénzért dolgoznak az építkezésen, és bár ilyenre is van példa, de legtöbbször ezt csak színlelik, hogy elkendőzzék a feketemunkát, illetve, hogy elérjék azt, hogy rájuk ne vonatkozzanak a munkavédelmi szabályok.

A hatóságnak azonban el kell járni minden ügyben. A régen kalákának hívott építkezési felállás, vagyis egy kör minden tagja segít az összes tagnak építkezni, ma már nem működik, sőt, a társadalmi munka is a szervezett munkák közé tartozik.

Ha ilyen helyre megy ki ellenőrizni a munkavédelmi hatóság, több kérdést is feltesznek azoknak, akik ott dolgoznak, például kinek a szerszámaival, eszközeivel dolgoznak, vagy ki vitte őket a munka helyszínére. A válaszok segítségével gyorsan szűkülhet a kör, hogy kié a felelősség.

Az kiderült, hogy a szabályok be nem tartása egyébként is kerülendő, ám sokszor ennél sokkal nagyobb a baj. Nem ritka, hogy a rendőrség, a mentők, vagy éppen a kórház hívja a munkavédelmi hatóságot, mert baleset történt egy munkahelyen, egy építkezésen.

A munkavédelmi szakember elmondta, hogy a kormányhivatalhoz tartozó területen öt felügyelő, egy betanuló dolgozik az év 365 napján. A felügyelők a munkaidő alatt azonnal kivonulnak, ha kell, viszont ha a jelzés munkaidő után érkezik, akkor másnap vizsgálják ki az ügyet.

Az előadás jelentős része foglalkozott azzal, hogy mikor, milyen esetben kell munkavédelmi ellenőrzést tartani és ezek közül is kiemelkedett a panaszok, a bejelentések sorsa. Zsoldos Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a felügyelőknek minden hozzájuk érkező panaszt, még egy névtelen bejelentést is ki kell vizsgálniuk és a ellenőrzés eredményeiről 30 napon belül értesíteni kell a bejelentőt.

Gyakori panasz például munkavállalói oldalról a berendezések hibái, a felszerelés hiányosságai, de a vécék megléte is, így ezek miatt is megjelenhetnek a felügyelők, akik egyébként, a statisztikák szerint 50 évente jutnak el bejelentés nélkül, vagyis rutinszerű helyszíni ellenőrzésre ugyanahhoz a céghez. A problémásabb esetekben, vagyis az összes vizsgálat 10-15 százalékában visszatérhetnek a felügyelők utóellenzőrzésre.

A munkavállalók számára tehát mindenképpen biztosítani kell a megfelelő, és a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező berendezéseket, az egyéni védőfelszereléseket, hogy biztonságosan tudják végezni a munkájukat, de nem elég ezek megléte, arra is figyelni kell, hogy azokat használják is. A legalacsonyabb helyszíni bírság 10 ezer, a legnagyobb 50 ezer forint, de a munkavédelmi bírság félmillió forintra is rúghat.

Az ellenőrző bejárásokat egy eljáró felügyelő és egy társfelügyelő végzi. Mindkettő fényképes igazolvánnyal rendelkezik, és joguk van rendőri intézkedést kérni szükség esetén. Belépéskor nem mondhatják meg, hogy miért jöttek és még egy pohár vizet sem fogadhatnak el.

Az ellenőrzések során gyakori hiba, hogy nincs rendben az orvos által kiállított munkaköri alkalmassági dokumentum. A másik, hogy nem választottak munkavédelmi képviselőt, pedig minden 20 fő fölötti cégnél kötelező, arról már nem is beszélve, hogy a választást dokumentálni kell.

A szakmai nap délutáni részében Morschhauser Péter munkaügyi szakügyintéző munkaügyi aktualitások foglalkozott. Előadásának jelentős részét áldozta a súlyos jogsértésekre, és kiemelten foglalkozott az építőiparban tapasztalt problémákkal.