2022.06.02. 20:00
Több mosolygó méhész lesz, jól indul a szezon Fejér megyében
A virágzásban szűk esztendők, a fagykárt okozó tavaszok után az idén jobb évre számíthatnak a méhészek, dús repce- és közepesen erős akácvirágzással kezdődött meg a méhek nektárgyűjtő szezonja. Az ágazat fejlesztését, hatékonyságának növelését méhcsaládonkénti támogatás, valamint pályázat segíti.
Kiss Norbert örömmel látja, hogy szorgosak voltak, s nagyon jó minőségű, sűrű akácmézet készítettek az idén a méhek
Forrás: Borbély Béla
– Nagyon ráfért már egy, a korábbinál kedvezőbb esztendő a méhészettel foglalkozókra. Annál is inkább, mert nemcsak az elmúlt két-három év időjárása, hanem az utóbbi tél sem volt kedvező a számukra, több méztermelő is veszteséggel zárta az átteleltetés időszakát. Van olyan méhésztársunk, aki télen a méheinek 90 százalékát elvesztette. Az én méhészetemben is jelentős volt a téli veszteség, 70 méhcsaládom pusztult el, a keletkezett kár mintegy 6 millió forint – érzékelteti a kedvezőtlen időjárás okozta gondok egy részét a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke. Kiss Norbert szerint a nektárgyűjtő lehetőségekben szegény esztendők után az idén gazdag legelőt kínáltak a méheknek a dúsan virágzó repcetáblák, s erős, közepes virágzással örvendeztették meg őket az akácosok is. Mint mondja, az akác első virágzásának nem használt a múlt héten berobbant kánikula, gyorsan elfonnyadtak a virágfürtök, így most, kihasználva az ottani második virágzást, Nógrád megyébe vándoroltatják a kaptárokat a megye méhészei. A méhek nektárgyűjtési lehetőségeit tovább növelik majd a jövő héten virágzásnak induló hársfák. A méztermelők remélik, nem ismétlődik meg az, ami tavaly történt, s most nem égeti le a fák illatos virágait egy 33 fokos forróság. Bizakodásra adnak okot a szépen fejlődő napraforgótáblák is. A sárga tányérok néhány hét múlva nyújtanak majd újabb legelőt a szorgos méheknek. Ha a jó szezonkezdés után a nektárgyűjtési szezon további időszaka is kedvezően alakul, több mosolygó méhésszel találkozhatunk az idén – fogalmaz Kiss Norbert.
Az árak miatt azonban nem teljes a méztermelők öröme. A vegyes, illetve a repceméz kilogrammjáért ugyanis egyelőre 1200 forintot kínálnak a felvásárlók, ami még a termelés önköltségét sem fedezi, miután szinte minden, a méztermeléshez szükséges eszköz és anyag ára emelkedett. A drágulás nagyságát példával is érzékelteti a megyei méhész egyesület elnöke: míg korábban egy 24 keretes fekvőkaptár 45–50 ezer forintba került, most 103 ezer forintot kérnek érte. A költségek további növekedésétől félve, aggodalommal figyelik az üzemanyagárak alakulását a méhészek, az árstop esetleges megszűnése ugyanis nagyon megnövelné a kiadásaikat, mivel a kaptárok felügyelete, vándoroltatása gépjárművel oldható csak meg. Az alacsony felvásárlási ár nemcsak a megnövekedett költségek miatt, hanem azért sem elfogadható a méztermelők számára, mert a boltokban nagyon magas áron adják a mézet. Az egyik áruházlánc üzletében például 4800 forintba kerül egy üveg, fél kilónál alig valamivel több méz. Ami ráadásul már kikristályosodott állapotban van, ami azt jelzi, hogy keverék méz van az üvegben. A termelők viszont most is a bolti ár alatt, kilónként és fajtánként 3500–4000 forint körüli áron kínálják a tiszta, garantáltan jó minőségű vitaminforrást. (Az, hogy ez az ár változik-e, s miként, nyilván a termelési költségek további alakulásától függ.) A termelői méz előnyben részesítése mellett szól az is, hogy a boltokban jócskán akad bizonytalan, csak EU-n belüli eredetet feltüntető címkével jelölt méz. A hazai termékeknek jelentene védelmet, s a vásárlók pontos tájékoztatását segítené, ha végre megszületne a mézek földrajzi eredetének kötelező megjelölésére vonatkozó, a termelők által nagyon várt uniós döntés.
A méhészeti ágazat fejlődését, hatékonyságának javítását segíti a kormányzat. Méhcsaládonként ezer forint értékű támogatást nyújt a termelőknek, továbbá európai uniós forrásból – a felhívás meghirdetésekor 10 milliárd forintos keretösszeggel – méh állatjóléti pályázatot írt ki. A felhívás a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését célozza meg, azáltal, hogy támogatást nyújt a méhek jólétét szolgáló higiéniai, állatvédelmi körülmények, feltételek biztosításához. A keretösszegből várhatóan 7500 kérelem támogatására lesz mód. A méhészek örülnek a lehetőségnek, az új forrás ugyanis komoly fejlesztési esélyt jelent az országosan 1,2 millió méhcsaládot gondozó 20 ezer méhész, köztük a Fejér megyei egyesület több mint 33 ezer méhcsaláddal dolgozó, félezernél több tagja számára. Az öröm mellett azért némi termelői kritika is felmerült: a kérelem kidolgozásához pályázatíró segítsége kell.