A nyár elmúlt, de a veszély nem - Továbbra is fenyeget a jégeső

A jégeső legtöbbször úgy jön létre, hogy fagyott vízcseppek, összetömörödött hópelyhek, de akár a kavicsok, növényi részek vagy az erős feláramló szelek által felemelt rovarok csírát képeznek és ezekre a csírákra aztán a fagypont alatti hőmérsékletű zivatarfelhők mélyén túlhűlt vízcseppek rárakódnak, egyre hízlalva a jégszemeket. 

Ezen növekedési folyamatot hivatott lelassítani vagy megállítani az egész országot lefedő jégkárelhárító rendszer, mely hosszú évek óta működik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üzemeltetésében. A generátorkezelők folyamatos kapcsolatban állnak a központtal. Amint megjön az utasítás, be- vagy éppen kikapcsolják a berendezést. A nyári hónapokban is többször be kellett üzemelni a generátorokat, ám a legtöbb helyen aztán nemcsak jég, de még eső sem esett. Több területen tiltakozott is néhány gazda, mondván, hogy éppen a jégkárelhárító rendszer a felelős az aszályért. 

Most itt van az ősz, itt van újra, de a szokásosnál hirtelenebben váltott át nyárból őszbe az időjárás. Sok a csapadék és folyamatosan, naponta akár többször is jégesőkről szóló riasztásokat ad a katasztrófavédelem. Erre reagálva továbbra is ki- és bekapcsolják a generátorkezelők a berendezést, hogy meggátolják vagy legalább csökkentsék a jégeső okozta károkat. Ennek megfelelően megdőlt az elmélet, hiszen a köztestület által kiépített, 2018 májusától működő rendszer most is működik, mégsincs miatta aszály.

A NAK-tól megtudtuk, hogy a talajgenerátoros technológia lényege, hogy az ehhez használt ezüst-jodid hatóanyagot a meleg levegő feláramlásával juttatja a légkörbe, és ott gátolja meg a nagyobb jégszemek kialakulását. A jégkármérséklő rendszerben országosan 986 (764 manuális és 222 automata) talajgenerátor üzemel, ebből 42 található Fejér megye területén (30 manuális és 12 automata). 

Ezt a hatóanyagot alkalmazzák Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Horvátországban is. Az acetonban feloldott ezüst-jodid elégetése során vízgőz, szén-dioxid és ezüst-jodid kristályok képződnek. Ezek az anyagok nem veszélyesek, sőt, az ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. Nincsen semmilyen káros hatása az emberre, állatra, növényzetre és a két tartályból és egy ég felé néző cső és alatta egy égőfej, akár a kiskertben is működésbe hozható. A bekapcsolt gener​átorok működésük során átlagosan óránként 1,1 liter ezüst-jodidos oldatot párologtatnak el, a kisebb, fáklyaként is felfogható szerkezetből. 

A nagy melegek elmúltak, de a rendszer addig védi az országot, amíg a jégeső esélye fennáll. Nem is árt, hiszen még sok szőlőszem alszik vékonyodó héjjal, védtelenül a szabad ég alatt.