Amennyivel kevesebb munka volt a szőlővel, annyival több lesz a borokkal

Etyek-Budai borvidék

Hónapokig szinte semmi eső nem hullott, és sokszor extrém magas hőmérséklet tovább nehezítette a szőlőültetvények, illetve az azokat gondozó gazdák életét. A megye északkeleti részébe benyúló Etyek-Budai borvidéken más csak a később érő fajták fürtjei függnek a tőkéken, tudtuk meg Orosz Gyulától. Az etyeki hegybíró elmondta: - A rizlingek, mint például a Rajnai rizling, illetve a Zöldveltelini még kint van, de minden más szőlő már a feldolgozás fázisában van. Növényvédelmi szempontból ez az év meglepően jó volt. A szárazság az öreg ültetvényeket abszolút nem befolyásolta, úgyhogy mind mennyiségileg mind minőségileg jó évet zárhatunk ezen a borvidéken. Sokat segített, hogy tartós 35-38 fokok nem voltak, tehát ha volt két egy két nap ilyen kiemelkedő hőmérséklet, utána mindig jött egy front, és ha nem is esett, márpedig nem esett, de mégis visszahűlt a levegő és ennek köszönhetően nem égtek el a savak. 

Megkérdeztük azt is, hogy az utóbbi idők esőzései miatt kicsit megindult-e a rothadás? Orosz Gyula azt mondta: - Természetesen néhány fajtánál mutatkoznak erre utaló jelek, ezért is kell szüretelni. Nincs mire várni, le kell szedni, hiszen ebben az időben már plusz cukor nem termelődik, legfeljebb attól lesz magasabb, hogy ha a szép napos idő lesz, mert annak hatására a már meglévő cukor bekoncentrálódik. 

Mint megtudtuk, akkor indul be jelentősen a cukortermelés, hogyha éjszakára 16 fokra visszahűl, napközben pedig 25-27 fokra emelkedik a hőmérséklet. Ha napközben is és éjjel is hűvös az idő, akkor már nem termel a szőlő vegyi konyhája cukrokat. 

Szóval viszonylag jó évjáratot zártak a megye azon részében és nagyon szép és egészséges volt a szőlő Csákvár környékén is, igaz, a Malachegyről madárkárokról adtak jelentést a gazdák. A nagy szárazságban arra fanyalodtak a madarak, hogy szőlőt egyenek, patakvíz hiányában. 

Móri borvidék, Mór és Csókakő

Tovább haladva eljutunk a Móri borvidékig. Hogy átfogó képet alkothassunk, mind a két szegletéből megkérdeztünk egy-egy gazdát. Galambos Lajos, a Galambos Pince tulajdonosa Mór és Csókakő hegyoldalain felfutó szőlősorokkal küzd évről-évre. A családi borászat vezetője úgy fogalmazott: - A 2022-es év növényvédelmét tekintve nem volt nehéz. A forró június, július és augusztus eleje miatt a gombabetegségek csak szórványosan jelentek meg az ültetvényeken, ezért átlagos vagy attól inkább kevesebb szert kellett kijutattni. Nálunk az aszály "jótékony hatása" még az öreg tőkéken is meglátszott arról nem is beszélve, hogy az oltványokat és fiatal tőkéket locsolnunk kellett, de ez csak arra volt jó, hogy megmentsük a kiszáradástól, fejlődni nem igazán tudtak. Még nem értünk a szüret végére, de az biztosan kijelenthető, hogy bizonyos fajtáknál valamivel kevesebb a termés, mint a korábbi években. A szárazság miatt kisebbek lettek a bogyók és ez elsősorban a lékihozatalban jelenik meg, Korábban 1 kg szőlőből átlagosan 7-8 dl mustot tudtunk kipréselni, ez idén 6-7 dl. Cukorfokok rendben vannak, a sav kicsivel alacsonyabb, mint a korábban, de talán ettől még populárisabb borok készülnek majd az idei évjáratban. 

A szőlők jelentős hányada itt is túl van a feldolgozáson, vagyis már a borkészítésen van a hangsúly. A móri szakember azt mondta: - Jelenleg 7 fajta szőlővel dolgozunk, így Ezerjó, Irsai Olivér, Chardonnay, Szürkebarát, Királyleányka, Olaszrizling és Kékfrankos borok lesznek. Ezekből 8-10 tétel is készül, mert Ezerjóból készítünk száraz és félédes tételeket is, sőt, a Kékfrankosból idén nem csak Rozé lesz, hanem vörösbor is kerül majd az asztalra. Mindet kedvelem, de az első helyen a jelenleg még legkisebb mennyiséget adó Irsai Olivér áll. Ha termőre fordul a nemrég telepített fiatal ültetvényünk, akkor már nemcsak minőségben lesz a kedvencünk, de mennyiségben is.

Mint megtudtuk, már csak három szőlőfajta alszik kint. A móri Olaszrizling és Kékfrankos és a csókai Chardonnay. Utóbbit azért hagyják mindig a végére, hogy igazán érett gyümölcsből tudjanak fahordós tételt készíteni.

Móri borvidék, Zámoly

Hasonló, de mégis némiképp eltérő a helyzet a Móri borvidék Fehérvárhoz legközelebb eső településén, Zámolyon. Az ott szőlővel dolgozó és bort készítő Szabadkai Pincészetet egy testvérpár alapította. A szőlőművelés idei helyzetéről és az új borokról Szabadkai Tamással beszélgettünk, aki elmondta: - Az aszály miatt meg merem kockáztatni, hogy akár 30-40 százalékkal kevesebb ráfordítással ment le az év, ugyanis nemcsak a gombák, a gyomok sem tudtak úgy támadni, így növényvédő szerekből és üzemanyagból is kevesebb kellett. 

Mint megtudtuk, a szőlő már kevésbé élvezte ezt a helyzetet. A 2-5 éves ültetvények nehezen viselték a vízhiányt, korán barnultak el a kocsányok, emiatt előre kellett hozni egy-két szüretet. Sajnos nemcsak ez befolyásolta az optimális szüreti időpontok kitűzését Zámolyon, hanem a vadkár is. Szabadkai szerint egyes területeken akár 70 százalékos is volt a veszteség, amit a szomjazó vadak pár nap alatt legeltek le, mindenféle védekezés ellenére. A maradékot leszüretelték a gazdák, de Szabadkai inkább kármentésnek nevezte ezt a munkát, mint szüretnek. Ezeket a részeket be kell keríteniük, ha nem akarnak a jövőben is ilyen veszteségekkel számolni, igaz, a kerítés telepítési költségei is igen magasak. 

Az új borokról azt mondta a Szabadkai Tamás: - Amennyivel kevesebb munka volt a szőlővel, annyival több lesz a borokkal, hiszen a korábbi években, kis túlzással, a bor elkészítette önmagát. Most lényegesen nagyobb odafigyelést igényelnek a boraink, melyek hét szőlőből készülnek. A Rizlingszilváni, Zenit, Királyleányka, Ezerjó, Rajnai rizling, Kékfrankos száraz borként kerül a pohárba, míg a Chardonnay-ből lesz édes és száraz is.

Pákozd

A Lics pincészet és szőlőbirtok lelke, egy 22 hektáros pákozdi ültetvény a Velencei-tó északi partján, a Meleg-hegy déli lejtőjén található.

– A szőlő az aszály szempontjából szerencsés, hiszen az idősebb ültetvényeknek mélyen van a gyökerük, az ilyen növények hozzáfértek a vízhez a legrosszabb időszakban is. Legfeljebb a bogyóméret lett kisebb – mondta a feol.hu-nak Lics Balázs borász. – A nyári nagy meleg miatt az egész szüret időben előre tolódott, a korai fajtákat, az Irsai Olivért, a Cserszegi Fűszerest már augusztus elején, illetve közepén el tudtuk kezdeni szedni.

Lics Balázs szerint tehát korai szüret kezdődött idén, jó minőség és beltartalmi értékek mellett. A kisebb bogyóméret a borszőlő esetében nem okoz nagy problémát, hiszen a héjban van az ízanyag.

– Augusztus végén, szeptember elején megérkeztek az esők, ez pedig jót tett a későbbi fajtáknak, ám kissé aggasztotta a szőlészeket és borászokat, nehogy megjelenjen a szürke rothadás a szőlőkben – folytatta.

Ő először Irsai Olivért, majd Cserszegi Fűszerest kezdett szüretelni, de szedtek már le Zöld Veltelinit, Chardonnay-t és Szürkebarátot is, ezek a korai és középérésű fehér fajták kerültek le eddig a tőkékről. A héten folytatják a munkát a Merlot-val, míg a Cabernet-t még szeretné tovább „kint hagyni”, de ez a döntés időjárásfüggő.

– A bor minőségéről ilyenkor még nehéz jósolni, de annyi már látszik, hogy jó évjárat elé nézünk. A cukorfok rendben van, a nagy meleg ellenére megmaradtak a savtartalmak is. Biztos, hogy az aszály összességében némi terméscsökkenést jelent, de ez nem ment a minőség rovására. A talajon sok múlik, de a vadkár nálam például nagyobb terméskiesést okozott, mint az aszály. Reménykedem abban, hogy például a Cabernet estében sokkal intenzívebb ízvilággal számolhatunk, de mindent egybevetve vegyes a kép.

Mennyire népszerű a borfogyasztás Magyarországon? Ezen a pákozdi borász szerint is javítani kellene.

– Sajnos manapság nem a bor az az ital, amit társaságban a fiatalabb korosztály tagjai elsősorban fogyasztani szeretnek. Mindenkinek, aki borral, szőlővel foglalkozik hazánkban, nagy kihívást jelent, miként lehet a fiatalokkal megkedveltetni a minőségi borfogyasztást, és annak kultúráját.