Nincs tűzifahiány, de előfordulhat, hogy többet kell várni a fára

Az energiaárak emelése miatt sokan fordulnak fokozott figyelemmel a fatüzelés felé. A fa alternatív megoldás lehet a gáz- és a villanyárak problémájára, ugyanakkor a két említett energiával párhuzamosan a tűzifaárak is emelkedni szoktak. A folyamat velejárója az olyan hangok felerősödése, túlzóvá válása is, melyek szerint már most fahiány alakult ki. Erre a természetvédők azonnal vészharangot kongatnak, mondván, a megnövekedett piaci igény kielégítése érdekében tarra fogják vágni az erdőket. Bár már megjelent a Magyar Közlönyben is a tarvágási tilalom, mégis sokan aggódnak emiatt. A szakterület két rendkívül fontos, megkerülhetetlen illetékesét kérdeztük meg, hogy mennyire érte váratlanul az erdészetet a most kialakult helyzet, illetve, hogy valóban kellenek a vészforgatókönyvek, vagy csak a hangulatkeltők nagyítják fel a problémát? 

A Vérteserdő Zrt-nek feltett kérdéseinkre Györök Lajos vezérigazgató-helyettes válaszolt. - Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Emiatt Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. A fakitermelés szabályozására vonatkozó rendeletek kizárólag veszélyhelyzet esetére készültek. Tehát, ha a krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény ezt indokolja, akkor - a fenntarthatósági kereteken belül - az előre tervezettnél nagyobb mennyiségű fát is tudnak biztosítani az erdőgazdaságok. Amennyiben ilyen veszélyhelyzet nem következik be, akkor a Vérteserdő Zrt.-nél is az eredeti 2022-es tervek szerint fognak tovább zajlani a fakitermelések, a hatósági engedéllyel már rendelkező tervek alapján. 

Azt is megkérdeztük, hogy nagyjából hány háztartás szerzi be a Vérteserdőtől a fűtőanyagot, és mennyivel emelkedett ez a szám most, hogy kilátásba helyezték az energiaár-emeléseket? 

Györök Lajos elmondta: - Közvetlenül a társaságunktól megrendelve, közvetetten pedig a viszonteladó partnereinken keresztül hozzávetőlegesen 10-12 ezer háztartásba jut el a működési területünkön letermelt tűzifa. A korábbi évek hasonló időszakától eltérően most kiugró tűzifa-kereslet tapasztalható. Elsődleges célunk, hogy a közvetlen működési területünkön belüli megnövekedett igényeket is folyamatosan kielégítsük. Azt csak a 2022. év zárásakor fogjuk tudni egzakt módon is kimutatni, hogy a bázisidőszakhoz képest mennyivel emelkedett meg a tűzifát vásárlók aránya. 

A tűzifahiányról Györök Lajos úgy fogalmazott: - Tűzifahiányról nem beszélhetünk. Az elmúlt időszak fokozott megrendeléseinek hatására jelenleg a megnövekedett kiszállítási időszak hossza nem becsülhető meg pontosan. A korábbi megrendeléseket a készletek és a meglévő kiszállítási kapacitások függvényében folyamatosan teljesítjük, de az adott helyzetben egyes erdészeti igazgatóságainknál előfordulhat, hogy időszakosan szüneteltetjük az újabb megrendelések befogadását. 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hozzávetőlegesen hány erdei köbméter tűzifa termelhető ki egy évben a Vérteserdő Zrt által kezelt területről, illetőleg, ha mostantól egyetlen faültetés se lenne, hány évig tartana ki a szokásos fogyás mellett az erdő faállománya? 

- Működési területünk mintegy 45.200 hektár. Három megyére terjed ki: Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron. Ezen a területen található faállományok élőfakészlete 8,7 millió köbméter. Ebből évente átlagosan 130-150 ezer erdei köbmétert termel ki társaságunk a hatályos törvények adta keretek közt, melynek 70-80 százaléka tűzifa választék. A faültetés elmaradása - nekünk erdészeknek - elképzelhetetlen. A valóság az, hogy a 400 millió köbméteres, teljes magyar élőfakészlet 13 millió köbméterrel gyarapszik, amiből az elmúlt 10 év átlagában 6,5 millió köbmétert hasznosítottunk országosan. Tehát a magyar erdőkben a tartamos gazdálkodásnak köszönhetően jelentős faanyag tartalék található, amely a fenntarthatóság keretein belül hozzáférhető. 

Feltettük azt a kérdést is, hogy mennyire jellemző napjainkban a falopás, illetve, hogy szokott-e ilyen vészterhes időkben emelkedni eme bűncselekmény gyakorisága? 

Mint megtudtuk, 2020 folyamán mintegy 120 köbméter faanyag eltulajdonításáról tett feljelentést a Vérteserdő Zrt. Ennek egy része a már felkészített sarangokból, máglyákból lopással, a másik része pedig a még lábon álló fa kivágásával történt. A területileg illetékes rendőrhatóságokkal - együttműködési megállapodások keretében - folyamatosan tartanak közös ellenőrzéseket a kerületvezető erdészek és jelenleg nem tapasztaltak a kialakult helyzethez köthető esetszám megugrást. 

Györök Lajos véleményét a mostani felfokozott helyzetről, illetve a tarvágási tilalomról is kikértük. A szakember azt mondta: - Az intézkedések olyan lehetőségeket tartalmaznak, amelyeket vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazunk. Ezen lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság fogja ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. A 10 éves erdőtervekre alapozott és éves tervekben jóváhagyott gazdálkodásunkat nem befolyásolják az intézkedések. 

A másik mérvadó társaság a témában a VADEX Mezőföldi Zrt., mely viszonteladók segítségével és közvetlen módon, elsődlegesen a Fejér megyei, kiemelten a székesfehérvári lakosság részére értékesít tűzifát. A tavalyi évben megközelítőleg 31 ezer köbméter keménylombos, leginkább akác-, bükk, cser-, tölgy-, kőris- és gyertyántűzifát adott el. 

A Vadex-nek feltett kérdéseinkre Józsi-Tóth Zita felelt. Mint azt a cég kommunikációs és marketing osztályvezetőjétől megtudtuk, a korábbi években, a mennyiség megoszlását tekintve megegyező mértékben vett tőlük a lakosság és viszonteladók tábora, ennek megfelelően idén is ilyen mennyiségben szerepelnek a keménylombosok a terveikben. Hozzátette: -Társaságunk nem érzékelt különösebb változást az eladások mennyiségének vonatkozásában. A tavalyi és az idei első félévet összehasonlítva nincs olyan nagy eltérés, azonban annyi változást mégis érzékeltünk, hogy újabban a viszonteladók részére kevesebbet adnak el, ezzel szemben a lakossági vásárlás körülbelül 40 százalékkal növekedett. 

A tarvágás miatti félelmekkel kapcsolatosan Józsi-Tóth Zita megerősítette azt, amit a másik vállalat is állított, azaz a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült: arra az esetre tehát, amennyiben az energiaellátási krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény indokolja. Ezt annyival kiegészítette, hogy: - Az új, veszélyhelyzeti kormányrendelet ennek érdekében nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, ám ezektől függetlenül semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli. 

Ettől a cégtől is megkérdeztük, hogy van-e fahiány, és hogy veszélyben vannak-e az erdők? A Vadex válasza is megnyugtató ebben a kritikus kérdésben. A kommunikációs vezető úgy fogalmazott: - A faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk. Hazánkban összességében, évtizedek óta kevesebb fa kerül hasznosításra, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékok képződtek. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, bizonyos mennyiségek pedig átcsoportosíthatók, így országos szinten több százezer köbméternyi faanyag tehető szükség esetén elérhetővé úgy, hogy közben Magyarország zöld tőkéjét sem veszélyeztetjük. Elmondható, hogy Magyarország tűzifa-ellátása a 2022-2023-as fűtési szezonra biztosítva van. 

Arra a kérdésre, hogy hány évig tartana ki ültetés, telepítés nélkül a szokásos fogyás mellett a Vadex által kezelt erdők faállománya, éppolyan határozott választ kaptunk, mint a másik piaci szereplőnél. Józsi-Tóth azt válaszolta: - Ez egy lehetetlen forgatókönyv, a kérdés értelmezhetetlen, mivel a magyar erdőtörvény rendelkezik arról, hogy a fakitermelést követően az erdőt fel kell újítani. Egy erdő nem szűnik meg erdőként létezni, mivel pusztán megfiatalodás történik. A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ennek fontosságát mutatja, hogy európai léptékben az egyik legnagyobb telepítési és fásítási program zajlik jelenleg is Magyarországon. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítése kapott támogatást, kiemelten ösztönözve az őshonos fajokból álló, változatos erdők létesítését. Egyébiránt annyi elmondható, hogy társaságunk a fakitermelési lehetőségeknek csupán a felét termeli le. 

A Vadex Zrt-t is megkérdeztük a falopásokkal kapcsolatban. A cég hivatalos válaszában ez áll: - Illegálisan kitermelt faanyagnak azt tekintjük, amely a kitermelés szerinti ország alkalmazandó jogszabályainak megsértésével végzett kitermelésből származik. Az utóbbi időben az EUTR hatóság által végzett ellenőrzéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a faanyag-kereskedelemben tapasztalható visszaélések száma. Fejér megye, a 2021. évi adatok feldolgozását követően közepes kockázati besorolást kapott az illegális fakitermelésre vonatkozóan, azonban a növekvő kereslet új kockázatot jelent. Emiatt is fontos a vásárlók tudatos viselkedése, miszerint csak számlát adó vállalkozástól, igazolt forrásból származó tűzifát vásároljanak. Sajnos valóban megnőhet a falopások kockázata is, amely ellen a hatóságokkal közösen lépnek fel az erdőgazdálkodók. Vásárlás előtt érdemes tájékozódni a Nébih tematikus oldalán, ahol a tájékoztatók mellett ellenőrizhetők a jogszerűtlen hirdetések adatai, a jogsértők listája, valamint lekérdezhető a választott kereskedő EUTR technikai azonosító száma. 

A tarvágási tilalommal kapcsolatos kérdésünkre a kommunikációs vezető így felelt: - Társaságunk eddigiekben sem exportált tűzifát, kizárólag belföldi jogi és magánszemélyek részére értékesít, 99 százalékban Fejér megyei lakosok számára. Nem befolyásolta a 2022. évre vonatkozó erdőgazdálkodási, ezen beül a fakitermelési tervünket a tilalom, mivel előreláthatólag a tűzifa-keresleti igény kielégíthető ebből a mennyiségből. Amennyiben mégis többletigény merülne fel, azt elsősorban az olyan nem őshonos állományok gyérítéséből tervezzük kielégíteni, mint az akác vagy a nemes nyár. 

Az idei téli tüzelő tehát biztosítva van, és az erdőgazdálkodó cégek válaszai alapján az erdő jövője is garantált.