Mór 118 millió forintot kapott az államtól

A vármegye harmadik legnépesebb városa, Mór 118 millió forintot kapott az államtól, hogy finanszírozni tudják az energiaszámlákon megemelkedett összegeket. Fenyves Pétert arról kérdeztük, milyen plusz kiadásokkal kell számolnia a 15 ezres városnak? A polgármester elmondta: -A költségvetési koncepcióban tájékoztattuk a testületet, hogy meghirdettük közbeszerzésre a villamos energia és a gáz beszerzését. Ez azért is fontos, mert a villanynál és a gáznál is vannak lejárt szerződések. Ott világpiaci alapú számítást fogadott el a testület, mindkét energia esetében. Ez tűnt a legbiztonságosabbnak, hiszen hazardírozás lenne egy fix árat lekötni, miközben folyamatosan változik a világpiaci ár. Persze vannak még egyéb, érvényben lévő szerződéseink. Ezek egy része április végéig tart a gáznál, míg a villany, illetve a közvilágításra vonatkozó megállapodásunk december 31-ig érvényes. Mindent kiszámoltunk, valamennyi körülményt figyelembe véve, legyen az takarékossági intézkedés vagy üzemidő csökkentés. Nekünk, ezekkel a becsült árakkal számolva 225 millió forint energiakiadás többlet keletkezik az idei évben. 

Mint megtudtuk, nem ez az egyetlen plusz költség, ugyanis arra kérte a kormány a jobb lehetőségekkel bíró városokat, hogy legyenek szolidárisak a többiekkel. Ennek megfelelően a szolidaritási adó jelentősen megemelkedett. Mértékének alapja az egy főre eső adóerőképesség és mivel ez Móron meghaladja a százezer forintot, ezért itt is keletkezik 267 millió növekmény. Míg tavaly 430 milliót fizetett be a város az államkasszába, idén ez 492 millió lesz. 

A költségtöbbletek enyhítésére adott az állam 118 millió forintot, ám kérdés, hogy ez az összeg mire lesz elegendő? Fenyves Péter úgy fogalmazott: -Természetesen mindent elkövetünk, hogy minden részterület megfelelően működjön, de nem könnyű a feladat, hiszen túl az energia árakon és a szolidaritási adón, még ott vannak a kötelezően ellátandó feladatok, ahol, az azokat elvégző szolgáltatók szintén emelni fogják az áraikat. Tehát például az útkarbantartás, téli útüzemeltetés, a közvilágítás, a szociális ellátások, vagyis ami kötelező elem, további terheket ró ránk, nem beszélve arról, hogy számolnunk kell a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatásaival. A gáz- és a villany-beszerzéseknél sikereket könyvelhetünk el, elég jó áron sikerült megszerezni egyiket-másikat, ám a tervezett és a valós költségek közötti különbséget egy úgynevezett rezsi alapba tesszük, hiszen bármikor változhat a világpiaci ár. A kapott 118 millió forint tehát ennek a rezsi alapnak az egyik oszlopa. 

A polgármester említette, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) információi szerint 144 milliárd forint van országosan a költségvetés-módosításban a települések megsegítésére. Ebből most 44 milliárd ment el csak a városoknak, ám ez az összeg csak az első negyedévre vonatkozik, pontosabban a fűtési szezon végéig tart ki. Ha eljön a tavasz, valószínűleg újraszámolnak, figyelve a világpiaci árak alakulását, illetve a fogyasztási adatok változását, a takarékoskodást. Akkor majd újra fogják számolni, hogy kinek mekkora támogatásra lesz szüksége? 

A téli helyzet a körülmények ellenére nem rossz Móron, hiszen a jelenlegi távfűtés díja feleannyi, mint korábban, ami köszönhető a kedvező időjárásnak is. Nem kell havat lapátolni, nem kell sózni és az intézmények fűtése is kevesebb energiát igényel, mint átlagos években. De ott van még például a vízelvezetés működtetése, csatornázási feladatok, így van mivel számolni a prognosztizált költségek elfogadása előtt. 

Az intézmények helyzetére is rákérdeztünk, ám Fenyves Péter határozottan kijelentette: -Biztos vagyok benne, hogy a takarékosság elsődleges, ám ez a gyermek, illetve a szociális intézményeket nem fogja érinteni. Őket nem fogjuk korlátozni. Az egészségügyi ellátás átalakulóban van, a háziorvosi körzeteket, valamint az orvisi ügyeletet nem mi fogjuk meghatározni, hanem az Országos Kórházi Főigazgatóság. A központi tájékoztatás szerint mi nem férünk bele ebbe az évbe, mivel elég hátul vagyunk a sorban. Azokat a településeket veszi át elsőként az orvosi ügyeletek tekintetében az állam, ahol a lejáró szerződések vannak, illetve ahol nincs megfelelő orvos szám. 

Azt is megkérdeztük, hogy a megnövekedett kiadási oldal hogyan befolyásolja Mór város életét, a civil szervezetek működését, illetve, hogy mi lesz a sorsa a nagy múltú, jól bejáratott, immár hagyományosnak mondható rendezvényeknek? Fenyves Péter elmondta: -A költségvetésben lévő pénz elsősorban a kötelező feladatokra megy. Ha marad, akkor mehetünk tovább, de volt már hasonló helyzet, amikor szorult helyzetben voltunk. Például 2008-ban, illetve 2010-ben a nem kötelező feladatok egy részéről le kellett mondani. Ilyen a civil szervezetek, a sport célú kiadások, a rendezvények támogatása. Arra a kérdésre, hogy ezekre mennyi marad, június 30. előtt nem tudunk végleges számot mondani. A programok is főleg a második félévben vannak és a civil szervezetek is akkor aktívabbak, így nyár végén már többet látunk. A nagy rendezvények tekintetében tervezzük a Szent György-heti vigasságokat, a Móri Bornapot és nyilván a Mórikum Föccsfesztivált, de ezeket minimális tartalommal, vagyis úgy, hogy az eredeti cél megmarad, de a fellépők, illetve a külsősök tekintetében egy alacsonyabb költségvetésű rendezvényt fogunk tartani. 

A városvezető a Szent György heti ünnepet hozta fel példának. Mint mondta: -Tervezzük, hogy megtartjuk, ám elképzelhető, hogy ha kedvezőtlen lesz az időjárás, akkor nem, vagy nem biztos, hogy ugyanazon a szinten tartjuk meg, ahogy szoktuk. Az is lehet, hogy megtartjuk a szokásos főzőversenyt, de nem lesz koncert a végén.