A korai tavasz ellenére tartják a „fejlődési ütemet” az őszi vetésű növények Fejérben is

– Szépek a vetések. Miután megkapták az első tavaszi fejtrágya adagot, eltűntek a tápanyaghiányt jelző sárga foltok, üde zöldek az ősszel elvetett gabonatáblák. Bár sok gazdálkodó tartott tőle, hogy az enyhe tél és a korai tavasz hatására idő előtt fejlődésnek indulnak a növények, a természet tudja a dolgát, az őszi búzák, árpák tartják a „menetrendet”. A kisebb területen, többnyire kísérleti jelleggel termesztett tavaszi jellegű árpafajták, járóbúzák viszont már több táblán arasznyival is túlnőtték a hagyományos őszi fajtákat. Bár a fagyveszély még nem múlt el, a néhány napos hidegtől nem kell tartani, de egy esetleges keményebb fagy már okozhat károkat – mondja az Agrártudományi Kutató Központ főigazgatója. Vida Gyula szerint nagy szükségük lenne esőre a földeknek. Bár a múlt hónapban még bőven volt csapadék, március első felében már nem osztotta bőkezűen az égi áldást az időjárás. Pedig szükség lenne rá, mivel a szeles időjárás gyorsan szárítja a múlt hónapban vízzel többé-kevésbé feltöltődött talajokat. Azt, hogy a kiszáradás milyen nagymértékű is lehet, bizonyítja, hogy egyre gyakoribbak a talaj száraz felső rétegét felkapó porviharok, amelyek akár olyan súlyosak is lehetnek, mint az, ami miatt az M1-es autópályán a tragikus balesetet okozta, Kellene az eső azért is, hogy bemossa a talajba a kiszórt fejtrágyát, most ugyanis még több helyen látni a növények között a szer szemcséit.

A csapadékot hiányolja a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mg. Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője, Szabó Gábor is. Mint mondja, a gazdaság már befejezte az első fejtrágyázást, de ahhoz, hogy a szer teljes mértékben hatékony legyen, esőre volna szükség. A határban járva, örömmel tapasztalja, hogy megfelelően fejlődnek, szépek az őszi vetésű növények, az viszont aggodalomra ad okot, hogy az enyhe telet túlélték a kártevők és a kórokozók. Az árpatáblákon néhol már feltűntek a gombafertőzés jelei, ami előrevetíti, hogy többször kell majd permetezni, ami növeli az utóbbi időben amúgy is megnőtt termelési költségeket. A kedvező időjárást kihasználva, a gazdaság végzett a 100 hektárnyi zöldborsó vetésével. Az, hogy időben befejezték a munkát, azért fontos, mert a zöldséget hűtőházi feldolgozásra termesztik, s szigorúan be kell tartaniuk az üzem termelési üteméhez igazított határidőket. Szabó Gábor szerint a termelők örülnek, hogy az idei évtől magasabb támogatást kapnak az ipari felhasználásra zöldborsót és csemegekukoricát termelő gazdálkodók. A két növényi kultúra termesztésének támogatására adható éves forráskeret 11, 1 millió euróról 15, 6 millió euróra nőtt, ami azt jelenti, hogy a hektáronkénti többlettámogatás elérheti a 326 eurót is. A többlettámogatással elismeri az agrárkormányzat a komoly szaktudást, technológiai fegyelmet és odafigyelést igénylő növények termesztésének fontosságát, a csemegekukorica és a zöldborsó 90-95 százalékát ugyanis a hűtő – s konzervipar dolgozza fel. A támogatás elnyerésének komoly feltételei vannak. Szabó Gábor több gazdatársa véleményét osztja meg lapunkkal, amikor úgy véli, „a józan paraszti ész” alapján kellene finomítani a feltételek egyes részletein.

– Az idén országosan mintegy 10 ezer hektáron termelnek zöldborsót a gazdálkodók. A vetést egy- két héten belül mindenütt befejezik – mondja a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére FruitVeb (Magyar Zöldség - Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) szántóföldi zöldségtermesztés szakterületével foglalkozó alelnöke. Varga István tájékoztatása szerint az idén a korábbinál magasabb felvásárlási áron történtek meg a szerződéskötések. A nagyobb árra szükség is van, hiszen az elmúlt két évben 30 százalékkal nőttek a termelők kiadásai, s a szakemberek az idei évre is 15- 20 százalékos költségnövekedést prognosztizálnak. Bár a termelői bevételek és a gazdaság piaci érdeke miatt is fontos lenne növelni a zöldborsótermő terület nagyságát, egy-egy professzionális rendszer kialakításához legalább 100 millió forintos beruházásra van szükség. A szakembert megkérdeztük arról is, miként alakul a vöröshagyma termelés helyzete. Tájékoztatása szerint a részleges hiányt az okozza, hogy a tavalyi aszály miatt itthon és szinte minden hagymatermelő országban alacsonyak voltak a terméshozamok. Nálunk rövidesen 400 hektárról szedik fel a fűszernövényt, majd ősszel mintegy 1200 hektárt vetnek el, ami kedvező évjárat esetén a hazai igények nagy részét kielégíti majd.