Nem drágább a tavalyinál a karácsonyi hal

-Az idei év kedvezett a haltermelőknek. A tavalyinál kedvezőbb volt az időjárás, nem sújtotta az országot a korábbihoz hasonló, súlyos aszály, némileg mérséklődtek a takarmányárak, s emiatt valamivel kisebbek lettek a termelési költségek. De hogy ne legyen azért minden felhőtlen, az energia- és logisztikai költségek, s a munkaerővel kapcsolatos kiadások valamelyest emelkedtek. Mindezek eredményeként a tavalyinál kedvezőbb évet zárhat a tógazdaságok többsége- foglalta össze az idei esztendő néhány gazdasági jellemzőjét a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) elnöke. Németh István emlékeztetett rá, az ágazat régi sérelme, hogy a halászok számára kedvezőtlen besorolás miatt – az édesvízi haltermelés az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz tartozik - nagyon csekély európai uniós támogatáshoz juthatnak csak hozzá a tógazdaságokban dolgozó haltermelők, s jelentős versenyhátrányt szenvednek azzal, hogy nem illeti meg őket területalapú támogatás sem. Pedig nemcsak haltermeléssel foglalkoznak. A vizes élőhelyek fenntartásával számtalan, a vízhez kötődő élőlényt – védett madarat, emlőst - tartanak el. Segítséget jelentett, hogy az ágazat tavalyi veszteségeinek, a takarmányár növekedésének kompenzálására, krízishelyzetre szóló támogatásra a kormányzat 3,17 milliárd forint keretösszeggel pályázatot írt ki a tógazdaságok és az intenzív haltermeléssel foglalkozók számára. A pályázaton a tógazdaságok hektáronként 101237 forint, az intenzív haltermelést folytatók pedig tonnánként maximum 138 ezer forint támogatáshoz juthattak. Ez is hozzájárult, hogy a tógazdaságok többsége jó közepes évet zárhat, a tavalyi szinten tudja tartani a halárakat, s a hazai igények kielégítése mellett exportra is jut a lehalászott halmennyiségből. A vásárlók is meggyőződhetnek róla, rég volt a mostanihoz hasonlóan gazdag a karácsonyi halválaszték. A legkapósabb az idén is a ponty, de népszerű az afrikai harcsa és egyre többen fedezik fel a tokféléket is. Bár a magyar hal kitűnő minőségű, egészséges táplálék, még mindig keveset, fejenként és évente mintegy 6,5 kilogrammot fogyasztunk, s ebben a mennyiségben sajnos, benne vannak a tengeri halak és a tengeri herkentyűk is.

Utánanéztünk, miként alakult a halászati év a vármegye két nagy tógazdaságában. Míg a rétimajori Aranypontynál jó közepes esztendőt zárhatnak, a dinnyési Halgazdaság Kft. hasonló problémával küzd, mint a Velencei-tó: kevés víz jut a halastavaiba, s ez kedvezőtlenül befolyásolja az eredményeit. Pedig a gazdaság mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az áldatlan helyzetből. Évek óta visszaforgatja a vizet, spórol szinte minden cseppel. Annak, hogy a legnagyobb nyárban sem voltak szárazon álló tavai, a nagyon céltudatos vízgazdálkodásának köszönhető.

-Állandóan töröm a fejemet, mivel tudnánk javítani a helyzeten, de egyedül kevesek vagyunk hozzá, szükség van a Velencei-tó vízpótlásának megoldására, s persze, kedvezőbb időjárásra és jobb vízhozamokra. Az biztos, nem adjuk fel, a halhús minőségéből nem engedünk. S, hogy ez a törekvésünk nem hiábavaló, igazolja, nem hagynak cserben bennünket a törzsvevőink, sőt, a karácsony előtti, hétvégi halvásáron új vásárlók is megkeresnek bennünket. Igyekszünk maximálisan kielégíteni az igényeket, de a „termés”a kedvezőtlen körülmények miatt sajnos, kevesebb lett a szokottnál – mondja Szabó Krisztián ügyvezető.

Lényegesen jobb hírekről számolt be Lévai Ferenc, az Aranyponty irányítója, aki örömmel újságolta, hogy a gazdaság jó közepes évre számít. Bár az időjárás kedvezőbb volt a tavalyinál, azért voltak gondok. A hűvös tavasz miatt a szokottnál később ívtak a halak, ami a „korán ébredő” ezüstkárászoknak kedvezett, arcátlanul elszaporodtak a tavakban. Bár a klímaváltozást a halak is „nehezen viselik”, - a kényes csuka például lassan „kikopik” a tavakból, - összességében jónak mondható az Aranypontynál a „halhozam”. Változatos és gazdag a kínálat is, elegendő ponty, amur, busa, afrikai harcsa kerül a gazdaság saját halboltjába és a megrendelőkhöz. Lévai úgy fogalmazott, hogy az Aranyponty a „sűrű fillér” stratégiáját választva, nem emelt árat, a tavalyi összegért mérik a karácsonyi menübe valót. Jó hír a háziasszonyoknak, hogy elkészült a vállalkozás csomagoló üzeme, s működik a rétimajori halbolt is.