Elkeserítő számok – Országos szinten Fejér megye a harmadik a vasúti öngyilkosságok tekintetében

Nem telik el úgy év, hogy ne történne valamilyen vasúti tragédia Fejér megyében. Sajnos sokkal több is, mint azt szeretnénk. Legutóbb május végén, a Székesfehérvár és Szabadbattyán közötti szakaszon gázolt el egy embert a Budapest Déli pályaudvarról Nagykanizsára tartó gyorsvonat. Az esetről azóta kiderült, az áldozat saját maga mondott le az életéről.

A tragédiákkal kapcsolatban megkerestük a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságát, akik elmondták, hazánkban az idei év első öt hónapjában 26 útátjárós baleset történt, összesen 36 személyelütést és 38 öngyilkosságot regisztráltak. Fejér megyében útátjárós baleset nem volt, azonban ebben az időszakban két személyelütést és öt öngyilkosságot mutat a statisztika, utóbbi tekintetében ez a szám országos szinten – Pest megye és Budapest után – a harmadik legmagasabb.

„Még átérek”...aztán mégsem

Évente mintegy 40 súlyos baleset történik a vasúti átjárókban és az illegális – azaz nem kijelölt – vasúti átkelőknél. Az esetek fele végzetes kimenetelű, és habár az öngyilkosságok esetén nem ismerni az indokokat, az elütések és szerencsétlenségek oka szinte minden esetben a figyelmetlenség, a felelőtlen kockázatvállalás, vagy a közlekedési szabályok tudatos figyelmen kívül hagyása. Gyakran tapasztalható, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. A statisztikák szerint évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok.

Csendesebb vonatok, nagyobb vesszély

Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata okozzák. Kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot. Tóparti vasútvonalak mentén pedig előfordul, hogy matrac, kenu, nagyméretű felfújható játékok miatt nem látják a közeledő vonatot. Ez különösen a Balaton partján jelent veszélyt, ahol a modern vonatok – a régen megszokotthoz képest – csendesebben közlekednek.

A mozdonyvezető gyakorlatilag esélytelen

Egy vonat féktávolsága több száz méter, és hiába a mozdonyvezető gyorsasága, aki a veszélyhelyzetet észlelve azonnal vészfékez és hangjelzést ad, szinte semmi esélye nincs az ütközés megelőzésére. Körültekintő, figyelmes közlekedéssel és a szabályok betartásával a balesetek elkerülhetők lennének. Az öngyilkosságok megelőzése, azok okainak feltárása társadalmi kérdés.

Gázoláskor vagy ütközéskor a balesetvizsgálók helyszínen feltett, szinte első kérdése, hogy vállalja-e a mozdonyvezető a további szolgálatot, vagy inkább a leváltását kéri. Amennyiben a baleset nem befolyásolja a szolgálat ellátását, a mozdonyvezető folytatja a munkát. Ha a vasúti jármű vezetője mégis úgy érzi, hogy a baleset miatti lelki trauma következtében nem képes a munka folytatására, kérésére az üzemirányítás egy másik mozdonyvezetőt küld a leváltására. Ha a későbbiek során – akár másnap – úgy érzi, hogy mégsem tudja feldolgozni az őt ért megrázkódtatást, orvosi segítséget is igénybe vehet. A MÁV ilyenkor felajánlja kollégájának a gázolást követő három napra a beosztott szolgálatai alóli mentesítés lehetőségét „rehabilitációs szabadság” címén, de a mozdonyvezető mentori kíséretet is igényelhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az átélt trauma feldolgozása érdekében erre szüksége van. A felkért mentor a „rehabilitációs szabadság” után két szolgálatban elkíséri a mozdonyvezetőt, akinek legfőképpen lelki támogatást nyújt. A mozdonyvezető dönthet úgy is, hogy szakorvosi ellátást igényel. Ebben az esetben a Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosához fordulhat, akinek a segítségével biztosítják a számára szükséges szakorvosi ellátást.

Mindent megtesznek a balesetmegelőzés érdekében

A MÁV a vasúti átjárókban történt események számának csökkentése, és a figyelem felhívása céljából több mint tíz éve tart vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket a rendőrség területileg illetékes munkatársainak közreműködésével. A közös ellenőrzéseket a közút és vasút kereszteződéseiben 2018 óta rendszeresen, éves szinten 60-70 helyszínen végzik.

Májusban egy újabb mérföldkövet ért el a vasúttársaság eddig is aktív balesetmegelőzési tevékenysége, hiszen egy interaktív közlekedési kampányt indítottak „Ütközéspont” címmel, melyben az emberek Gál Kristóf rendőr alezredes társaként nyomozhatják ki egy vasúti baleset okait. A kampány célja a veszélyforrások tudatosítása, valamint felhívni a közúti közlekedésben résztvevők figyelmét a közlekedési szabályok betartásának fontosságára. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) közreműködésével az általános iskolák felső tagozatosai és középiskolások megkapták a MÁV közlekedésbiztonsági kampányának felhívását, így annak legfontosabb üzenetei közvetlenül is eljuthatnak a pedagógusokhoz és a diákokhoz. Az edukációs kezdeményezés egyik kiemelt célcsoportja a már önállóan közlekedő tizenévesek és fiatal felnőttek, akik jellemzően kerékpárral vagy gyalogosan tévednek a sínekre, illetve járművek utasaiként.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!

Kapcsolódó cikk:

https://www.feol.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/gazolt-a-vonat-szekesfehervaron-4964317/