Pusztulás és újjászületés avagy a Nemere-sztori

A munkára Ungár László vezetésével vállalkoztak a klub tagjai, akik között mások mellett ott van Józsa Dávid és Ungár Patrik is. A híres Nemere a berlini olimpián hozott dicsőséget hazánknak. A szerkezet 2019-re készülhet el.

Rotter Lajos 1901-ben született Budapesten: már gyermekkorától a repülés megszállottja volt. A pillanat, amikor 1909-ben a Magyarországra látogató Louis Blériot francia pilótát először látta a levegőbe emelkedni, óriási hatást gyakorolt a jövőjére. Néhány év múlva, 1921-ben már a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapító tagja lett, aztán 1922-ben a Magyar Aero Szövetségbe is belépett. Eközben tanulmányait sem hanyagolta el, hiszen 1923-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Idővel szép családot alapított, feleségétől, Hargitai Edittől négy fiúgyermekük született: Ervin, Lajos, Zoltán és László.

- Első vitorlázó repülőgépének koncepcióját 1922-ben Ágotay Istvánnal közösen készítette el, majd Feigl Gyulával megalapították a FEIRO elnevezésű vállalatot azzal a céllal, hogy újra indítsák a Nagy Háború után a hazai repülőgépgyártást. Az általuk épített repülőgépek a maguk korában a legkorszerűbbnek számítottak – idézte fel Józsa Dávid, aki maga is jelentős, nemzetközi szintű sportsikereket ért már el.

A magyar mérnök első nagy teljesítményű vitorlázó repülőgépét 1933-ban tervezte meg és Karakánnak nevezte el. A Karakán a magyar sportrepülés egyik legnevesebb szerkezete lett, amely Európa-szerte elismert eredményeket ért el Rotterrel a pilótafülkében.

- A gép építésének az volt az elsődleges célja, hogy a legmodernebb elvek szerint egy magyar, nagy teljesítményű gépet hozzanak létre. Alapját az osztrák „Wien” elnevezésű gép adta. Az első felszállása 1933. augusztus 4-én történt meg vitéz Hefty Frigyessel. A siker borítékolható volt, hiszen korát megelőző formával és teljesítménnyel rendelkezett – elemezte a múltat Ungár Patrik.

A Karakánból összesen két darab épült, az első példány 1944-ben a Közlekedési Múzeum bombázásakor pusztult el.

- Rotter Lajos 1933. augusztus 6-án a Gödöllő-Kál útvonalon 64 kilométeres távrepüléssel Magyarországon először teljesítette az ezüstkoszorús teljesítményjelvény első feltételét, majd két nappal később végrehajtotta az első magyar felhőrepülést, amely közben 1840 méteres magasságig emelkedett. Talán a legelképesztőbb teljesítményrepülést Rotter 1934. október 7-én és 8-án jegyeztette be a neve mögé, mivel akkor állított fel országos időtartam repülési rekordot a Hármashatárhegyen, 24 óra 14 perces levegőben tartózkodással – mondta a példaképről Józsa Dávid.

Az egyre közkedveltebb sportág népszerűsítésére 1936-ban, a berlini olimpiai játékok idején nemzetközi találkozót rendeztek azzal a céllal, hogy a vitorlázórepülést felvegyék az olimpiai sportágak közé. A lehetőséget megragadva a Magyar Aero Szövetség 1936 elején arra kérte fel Rotter Lajost, hogy tervezzen egy, az olimpiai találkozóra-versenyre alkalmas, nagy teljesítményű vitorlázógépet és azzal képviselje Magyarországot.

A tervrajzok elkészítését februárban kezdte meg Samu Béla segítségével, aki a számítások egy részét végezte. Erről így számolt be Rotter a Magyar Cserkészben: ”...Folyik a munka. Számoszlop számoszlopot követ, a fehér rajzlapok lassan megtelnek vonalakkal. Az új, hatalmas gép, a Nemere kezd kibontakozni. Minden részlet talál megoldást, sok új gondolat, új alkatrész ölt konkrét formát. Az ünnepnapok, az esti, sőt sokszor az éjszakai órák is a rajztábla mellett telnek el. De nem baj! A munka megéri a nagy célt: egy új, nemzeti színeinkkel díszített gépnek kell majd büszkén szelnie a kék levegőt magasan fenn, az olimpiai zászlódíszbe öltözött Germánia felett, és becsületet szerezni a magyar névnek. A következő időkben gyakran száguldok végig motorkerékpáromon a székesfehérvári műúton. Viszem le az elkészült rajzokat és figyelem a Nemere építését. Alkatrész alkatrész után készül el és forr egybe. Már alakot is kap a szerkezet, formát ölt a nyolcméteres, hal alakú törzs és a hatalmas, húsz méteres szabadon hordozó szárny. De az idő mintha gyorsabb tempóban szaladna, mint ahogyan a gép egyáltalán épülhet!”

- A gép építését márciusban kezdték meg Székesfehérváron, a munkálatokat Hehs Ákos mérnök vezette. A Nemere végül éppen időben, 1936. július 25-én készült el, azon a napon emelkedett először a levegőbe. A berepülést a Székesfehérvár, sóstói repülőtéren természetesen a tervező Rotter Lajos végezte el, az Udet típusú vontatógépet pedig Hehs Ákos, az építés irányítója vezette – mondta el lapunknak Ungár László, aki a 2016-os jubileumi, börgöndi repülőnap egyik „főszereplőjének”, Blériot gépének megalkotója volt.

Erről az alkalomról Rotter így számolt be a Magyar Cserkész 1936. december 1-én megjelent számában: ”...Halló! Magyar Aero Szövetség? Kara alezredes urat kérem! ... Halló, itt Rotter, Székesfehérvár. Jelentem, hogy a Nemere most este végezte első felszállását. A géppel vontató kötélen rögtön 1000 méterre emelkedtem. Lekapcsolás után láttam, hogy a Nemere rendben van, azért rögtön loopingokat csináltam és a dugóhúzót is kipróbáltam. A gép súlypontja is pontosan a számított helyen van, hála Istennek. Megítélésem alapján a Nemere megy Berlinbe. Ellenben a műszerekkel bajok vannak. Kérem azonnal intézkedni, hogy a cserkészrepülők Bendegúz gépének kipróbált műszereit megkaphassam kisegítésül, mert a most beépített újak nem működnek jól, azokat ki kell cserélni”.

Ám igazán vitorlázni a kedvezőtlen időjárás miatt egyszer sem tudott a géppel, így kellett elindulnia a nagy mérkőzésre, ahol a világ legjobbjai jól bevált és sokszorosan kipróbált gépeikkel szerepeltek. Ráadásul az indulás előtt még meg is büntették, mert igyekezett megtalálni a Székesfehérvár feletti légtérben keletkező emelőáramlást, hátha mégis sikerül neki legalább egy szerény vitorlázás…

Az olimpiai versenyt Berlin mellett, a rangsdorfi repülőtéren rendezték, ahol a Nemere sikere nem váratott magára sokáig: 1936. augusztus 12-én világrekordnak számító 326,5 kilométeres távrepülést hajtott végre Rotter a Berlin-Kiel útvonalon, mindössze 3 óra 53 perc alatt. A magyar teljesítménye felkeltette a külföldi sportrepülők figyelmét, és attól kezdve a nagyszerű légijármű, a Nemere hosszú évekre meghatározta a vitorlázó repülőgépek tervezésének irányvonalát.

A Nemere az olimpiai szereplés után a Hármashatárhegyre került, de a cserkészrepülők ritkán használták nagy mérete és az ahhoz kedvezőtlen terepviszonyok miatt. Aztán 1937. június 13-án egy elhibázott gumiköteles indítás következtében megsérült a gép orra. Esztergomban, az Aero-Ever vállalatnál javították ki, majd később több, 200 km feletti repülést is végrehajtottak vele. A Nemere a világháborút a Hármashatárhegyen megsérülve, de átvészelte. A diósgyőri repülőklubhoz került, ahol újra repülőképes állapotba hozták, de sajnos – politikai okokból és szakmai féltékenység miatt – 1948 körül megsemmisítették.

- A munkát jól felszerelt műhelyünkben elkezdtük, ebben minket nagyon sokan segítenek. Elég nagy kihívást jelentett a megfelelő anyagok beszerzése, az 1936-os szabványok ötvözése a mai kor követelményeihez. Jobb minőségű fa ma sincs, mint amilyennel a gépet a harmincas években építették, a ragasztóanyagok azonban már sokkal erősebbek. A műszerek is korszerűek lesznek, mert a régiek már nem működnek megbízhatóan. Reméljük, hogy minden a tervek szerint halad majd és 2019-ben bemutatkozhat a levegőben a Nemere – zárta a beszámolót Ungár László.

Az újjászületés tehát megkezdődött.