Körkép: ivóvízminőség-javító program Fejér megyében is

A Fejérvíz Zrt. munkatársát a Nemzeti Vízminőség-javító Program megyei vonatkozásairól kérdeztük. Választ kaptunk arra is, hogy a programban résztvevő településeken milyen konkrét fejlesztések zajlanak.

Szeptember végén egy olvasónk jelezte szerkesztőségünknek, hogy Abán zavaros víz folyik a csapból. Akkor részletes választ kaptunk az okokra, a víz zavarosodása pedig azóta megszűnt. Ahogy megírtuk, a végleges megoldást egy új víztisztító mű megépítése jelenti majd a településen. Ennek nyomán utánajártunk, a megyében pontosan mely településeken terveznek hasonló fejlesztéseket, mire terjed ki és hogy lehet bekerülni a Nemzeti Vízminőség-javító Programba.

- Fejér megye északi részén – Székesfehérváron is – karsztvizet szolgáltatunk, ami kemény, de minősége kiváló. Van azonban ellátási területünkön néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége nem veszélyes ugyan, de kifogásolható – mondta Zsebők Lajos a Fejérvíz Zrt. kommunikációs és minőségfejlesztési főmérnöke.

- E helyeken vagy az arzén, vagy az ammónium, vagy a mangán és a vastartalom jelent határérték-túllépést, többnyire a határértékek szigorodása miatt. Ezek a vízben lévő komponensek geológiai eredetűek, tehát eleve „benne vannak” a vízben, így az adott területre, illetve a településre jellemző természeti adottságnak tekinthetők – tette hozzá.

Arzén

Lovasberényben, Lujza majorban és Polgárdi-Tekeres pusztán az arzénnel volt gond, a víztisztítók már elkészültek. Hantoson, ugyancsak az arzén miatt kell tisztítót építeni, a kivitelezés elkezdődött. Pátkán arzén és ammóniummentesítés miatt szintén megkezdődtek a munkálatok, az ott lakók Székesfehérvárról fognak ivóvizet kapni. Kislángon az arzénmentesítő tervezése folyik. Martonvásár-Erdőhát településrészen is szükséges az arzénmentesítő, de nincs információnk a beruházás kezdési időpontjáról. Az arzénmentesítők megépültéig – átmeneti üzemeltetési megoldásokkal – határérték alatt tudják tartani az arzént.

Ammónium

Az ammónium Aba, Enying, Igar, Káloz, Mátyásdomb, Mezőszilas, Mezőkomárom, Szabadhidvég, Pélpuszta, Pusztaegres, Sárhatvan és Vértesacsa településeken mutat enyhe határérték-túllépést, amit technológiai eszközökkel időlegesen mérsékelni lehet, de a kormányrendelet ammónium mentesítők építését irányozta elő. Vértesacsán már elkezdődött a kivitelezés, Mátyásdomb, Mezőkomárom-Szabadhídvég-Pélpuszta, Igar, Pusztaegres, Sárhatvan ammónium mentesítőinek tervezése folyamatban van.

Aba, Enying, Káloz és Mezőszilas, beruházásának kezdetéről még nincs információ.

Vas és mangán

Több településen okoz gondot a vas és a mangán (utóbbi Ercsiben és kisebb mértékben Sárbogárdon), de ezekre jelenleg nem létezik pályázat, így az érintett önkormányzatok nem tudnak pályázni.

A beruházás és a szerepkörök

Az érintett településeket az 1084/2016. II. 29) sz. többször módosított kormányhatározat, – mely a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szól – konkrétan felsorolja, aminek alapján pályázati úton támogatáshoz jutottak, illetve juthatnak az egyes önkormányzatok víztisztító építéséhez, a Nemzeti Vízminőség-javító Program keretében. Az egyes települések bekerülése a vízminőség-javító programba annak alapján történik, hogy az egészségügyi hatóság a vízvizsgálati eredmények alapján ezt szükségesnek látja-e vagy sem. A jogszabály legutóbbi módosítása előtt a jogszabály előkészítői megkérdezték a szolgáltatókat is, szükségesnek látják-e más településeken is víztisztító létesítését. Így a Fejérvíz javaslatára került be Kisláng, Mátyásdomb, Martonvásár-Erdőhát, Mezőszilas, Enying, Mezőkomárom, Szabadhídvég és Pélpuszta, mint támogatandó település.

A víztisztítók beruházását nem a Fejérvíz kezdeményezi, hanem a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) elvileg az önkormányzattal alkotta konzorcium nevében, mely közbeszerzési pályázatot ír ki a tervezésre, illetve a kivitelezésre.

- Korábban az önkormányzatok önállóan voltak a beruházói szerepkörben, de mivel a kis települések többségében e feladatokat szakmai szempontból nem tudták megfelelő színvonalon ellátni, az egész folyamat irányítása átkerült az NFP-hez. A szolgáltató Fejérvíz akkor találkozik a beruházással, amikor a tervező megkeresi a szakmai kérdések egyeztetése érdekében – fűzte hozzá Zsebők Lajos.

AZ IVÓVÍZ A LEGJOBBAN ELLENŐRZÖTT ÉLELMISZER

Az ivóvíz minőségét a 201/2011. (X. 25.) számú kormányrendelet írja elő azzal, hogy ötvenhat féle komponensre (vízminőségi jellemzőre) megadja, melyikből mennyi lehet (mint maximum) az ivóvízben.

- Ehhez három dolgot érdemes hozzáfűzni. Egyik, hogy nem feltétlenül az a víz ízlik, amelyik a határértékek szempontjából kifogástalan, hanem inkább az, amit az ember megszokott, még ha arzénes is – mondta Zsebők Lajos. – Jól példázza ezt, hogy amikor elkészül egy víztisztító (és kifogástalanul is működik) gyakran elhangzik, miért rontották el a mi jó kis vizünket.

A második, hogy a jogszabályban megadott határértékek egy része szigorúbb a korábbiaknál, annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU előírásainak. Tehát nem a víz – ami eddig megfelelt – romlott el, hanem az elvárás változott – magyarázta a szakember.

Mint fogalmazott, a harmadik, hogy a vízminőségi határértékeket igen nagy biztonsággal állapítják meg. A karcinogén és mutagén összetevőknél – például az arzénnél, vagy a klórszármazékoknál – ez tíz a mínusz ötödiken kockázati szintnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy ha egész élethosszon (hetven) éven át 10 mikrogramm /liter arzén tartalmú vizet fogyaszt egy adott közösség, akkor ez minden százezredik emberre jelenthet veszélyeztetést.

A vizsgálatok időbeli és térbeli sűrűségét olyan keret-jogszabály írja elő, aminek alapján minden évben minden egyes ivóvízellátó-rendszerre vízvizsgálati tervet kell készíteni, melyet az egészségügyi hatóság hagy jóvá.

- Ez azt jelenti, hogy például általános esetben Székesfehérváron huszonnégy helyen kéthetente, de szükséges esetben (például csőtörés-javítás esetén) akár naponta vesznek vízmintát és végzik el a vizsgálatokat – fogalmazott.

Ott ahol ez szükséges és lehetséges, online mérőket alkalmaznak, ami folyamatosan mér meghatározó paramétereket és az adott pillanatban jelzi, ha valami gond van.

INTÉZKEDÉSI TERV

Vízbázis-védelmi tervek: Egy-egy ilyen terv például konkrétan meghatározza, hogy az egyes védőövezetekben milyen mezőgazdasági tevékenységek végezhetők, lehet-e hulladéklerakó, stb. Emellett megfigyelő kutakból vett vízmintákon keresztül vizsgálják a mélyben lévő víz minőségét, hogy közbe lehessen avatkozni, mielőtt a vízbázishoz érne egy esetleges szennyezés.

Minden egyes vízellátó rendszerre vízbiztonsági tervvel rendelkezik a Fejérvíz Zrt., ugyancsak az egészségi kockázatok minimalizálására. A vízbiztonsági tervek minden egyes rendszernél külön-külön meghatározzák az összes lehetséges vízminőségi veszélyt, annak kockázati szintjét, a szükséges megelőző intézkedéseket, az adott veszély felismerését, szükség esetén a megfelelő beavatkozásokat és az ezekhez tartozó felelősségi köröket.