Barlangászok Találkozója Fehérváron

Hazslinszky Tamás, az MKBT tiszteletbeli elnöke köszöntőjéből kiderült: több mint harminc szakmai előadás került a háromnapos szakmai programba. Hozzátette: egyre népszerűbb a barlangászat.

A csúcs után szeretett bele a mélybe – tudta meg lapunk Köblösi Gabriellától, az MKBT tagjától, aki váratlanul lepte meg bátyját és barátait egy pilisi barlangtúrájuk során. A lány éppen a Gerecsét mászta, amikor beléhasított a kérdés: mi lehet a hegy belsejében? Még aznap stoppal jutott el testvéréhez, aki egyórás bemelegítés után eresztette le húgát egy zsomboly-túrára. – Teljesen egyedül ereszkedtem a sáros mélybe – mesélte. – Közeledett a félhomály, mohákat érintettem meg, majd a végén a tiszta kő és a sötét következett. Éppen egy cseppkőgomba mellett landoltam a föld mélyén, és bár teljesen elvesztem, szerelem volt első látásra – elevenítette fel Gabriella az első barlangtúra élményeit.

Hazánk barlangrendszereinek nagy része még felfedezésre vár – tette hozzá Laufer Csaba, az MKBT elnökségi tagja, aki szerint a Pilis és a Bakony rejti a legtöbb titkot. A Tési-fennsík a Bakony legterjedelmesebb fedett karsztos területe – derült ki Szolga Ferenc előadásából, aki az általa vezett Alba Regia Barlangkutató Csoport elmúlt fél évszázados eredményeit ismertette. 1973-ban a Csipkés-zsomboly kibontásával kezdődött el a „nagy áttörés”, amikor néhány éven belül feltárták a Tési-fennsík ma ismert legnagyobb barlangjait, amely közül öt fokozottan védett természeti értéket képvisel. Szolga Ferenc tanítványai közül többen doktorált szakértőivé váltak az egykor még csak hobbinak induló tevékenységeknek. – A felfedezési vágy megélését jelenti számomra a barlangászat, hiszen teljesen ismeretlen helyeken járhatok – tette hozzá az ötven éve „albás” Szarka Gyula.