Katalin már húsz éve segít a rászorulókon, elesetteken Öreghegyen

– A szomszédommal sokszor beszélgettünk a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitászban végzett tevékenységéről. Az egyik ilyen beszélgetés alkalmával említette, hogy Öreghegyen még nem alakult ki karitász munka. Mivel abban az időszakban, 1997-ben otthon voltam a gyermekeinkkel, elhatároztam, hogy közelebbről is meg fogom ismerni ezt a területet – mesél a kezdetekről Kádár Sándorné Gáthy Katalin, akinek immár húsz éve a szociális munka tölti ki élete nagy részét.

A kezdeti öt-hat alapítótaggal felkutatták a környékbeli rászorulókat, és élelmiszereket, ruhákat adtak nekik. Aztán csakhamar rájöttek, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében több tagot kellene mozgósítaniuk. Így az ismerősi köreikből újabb embereket vontak be a csoportba, amelyben ma már húszan végeznek karitatív munkát. A taglétszám mellett másban is fejlődtek: az élelmiszercsomagok biztosításán túl programokat szerveztek az érintett családoknak, gyermekeknek és területileg is növekedtek. Öreghegyet, Kisfaludot, később pedig a teljes várost is a „szárnyaik alá vették”; egyre többen élvezhették a családi délutánokat, napközis táborokat, foglalkozásokat vagy a Balaton melletti nyaralásokat. Katalin 1997 óta vezetője a Székesfehérvár Öreghegyi Plébánia Karitász Csoportjának. Bár 1946-ban Budapesten született, fehérvárinak vallja magát, hiszen két-hároméves korától kezdve a városban él.

– Kell egy belső indíttatás ahhoz, hogy az ember hosszú időn keresztül karitatív munkát tudjon végezni. Hiszen ez a munka önkéntes alapon működik, mégis az időnk, energiánk nagy részét ennek szenteljük – emeli ki Katalin, hozzátéve: nem a köszönetért végzi ezt a munkát, hanem azért, mert van, akinek segítség kell.

A városvezetés a Pro Caritate Albae Regiae díjjal mégis megköszönte munkáját.

– Hálás vagyok az elismerésért, de ezt egyedül nem tudtam volna véghezvinni: kellettek azok az emberek is, akikkel együtt dolgoztunk, és dolgozunk továbbra is, szívvel-lélekkel.