Széchenyiek kastélya állott Sárpentelén

Szabó Imre agrármérnök, a Fejér megyei vadászat szenvedélyes ismerője tízéves korában ismerkedett meg Széchenyi Zsigmonddal. A nagy vadász és író a huszadik század első éveitől kezdve a sárpentelei Széchenyi-kastélyban gyerekeskedett. Szabó Imre így nemcsak Sárpentele, de a világutazó vadász történetének is tudója.A csaknem százhúsz esztendőn keresztül állt klasszikus udvarház az 1800-as évek elején tiszti laknak épült. 1826-ban a Széchenyi család megvásárolta, korszerűsítette és kibővítette. Hol volt még ekkor a sárpentelei parkerdő?

– A 19. század végén elindult egy nagyarányú fásítási, folyamat Sárpentelén. Ebből alakult ki a későbbi parkerdő – felelte a szakember.

– Széchenyi Viktor 1902-ben maga mögött hagyta a fővárosi katonai pályát – a császári testőrségben szolgált – Sárpentelére költözött családjával, gazdálkodásba fogott – tért vissza a család és a kastély történetére Szabó Imre, akitől megtudtuk azt is, hogy nagyon híres lovászatot tartott fenn Széchenyi Viktor. Elsősorban sportlovakat és a hadsereg részére huszárlovakat tenyészettek itt.

1910-ben átalakították ismét a kastélyt, egy új, L alakú szárnyat építettek hozzá. Megépült a ma is álló kislak is. Vagyis jól ment a sora a kastélynak, s a parkerdő fenyvesei is szépen nőttek. Olyan nagyok lettek 1944-45-re, hogy a második világháború itt dúló harcai során a németek az erdőben igyekeztek elrejteni tankjaikat a szovjetek szeme elől.

– Ez okozta a kastély pusztulását. Megjelent a Vörös Hadsereg, bombázni kezdte a környéket, ekkor kapott találatot a kastély is. A megmaradt köveket széthordták – részletezte Szabó Imre. A fenyvesekből megmaradt fák zömét az 1960-70-es években kitermelték. Ezzel párhuzamosan a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság létesített egy csemetekertet, megkezdődött a parkerdő újratelepítése.

– A sárpentelei erdő az ország egyik első parkerdeje lett, különböző szórakoztató jellegű játékeszközökkel, sétautakkal – beszélte el Szabó Imre.

S hogy mi történt Széchenyi Zsigmonddal a kastély pusztulása után? A Rákosi-korszakban mint közveszélyes munkakerülő a sopronkőhidai börtönbe került, majd kitelepítették Balatongyörökre. Az Országos Széchényi Könyvtár alapító okiratában Keresztury Dezső az OSZK egykori főosztályvezetője talált egy passzust, miszerint ha egy Széchenyi megszorul, a könyvtárhálózatnak munkát kell adnia számára.

Így lett a nagy vadászból egy időre keszthelyi könyvtáros.