Aki visszaadja a szárnyakat – F. Korcz Judit abai látogatása

A mi munkánk szakma: ehhez a visszataláláshoz keretet és struktúrát adunk a számára.

Mesés napot! – így fogad és köszön el. Valahogy érzem, ilyen napom lesz. Mert a mesék bennünk élnek, felszabadítanak, fejlesztenek és boldogságot hoznak. Amint a mesekutatók tartják: ősi kódokat rejtenek.

F. Korcz Judit tanító (rajz szakkollégiummal), kulturális menedzser, drámapedagógus, tréner, teamcoach, facilitátor, coach. Az abai Sárvíz művészeti iskola alapító igazgatója, tagintézményvezető-helyettes. 2016-tól egyéni vállalkozóként coach, tréner.

F. Korcz Judit író. Továbbá feleség és háromgyermekes anya.

Judit a hét elején az abai Tanka János Városi Könyvtárban „vendégeskedett”, Fábián Judit könyvtáros hívta író-olvasó találkozóra, amelyen a szerző a Tulipános mesék, tizenkét részesre tervezett könyvsorozatának első kötetét, a Lili címűt mutatta be.

A mesés est nyitányán Judit gyermekei, Fehér Luca Kata és Fehér Ambrus Keve köszöntötte a megjelenteket József Attila Rejtelmek, ha zengenek című versének megzenésített változatával. A „kollégával” Nyirediné Antal Andrea tanárnő beszélgetett.

Judit tavaly karácsonykor meglepetésként díszkötésben kapta meg családjától könyvsorozatának első kötetét, amelynek ötvösmunkáját férje, Fehér Csaba ötvös készítette, s a rajta lévő zománcdísz pedig lánya, Luca Kata keze munkáját dicséri.

Kinek ajánlja a mesecoachingot? – a kérdés azonnal adja magát.

- Azoknak, akik már dolgoznak egy ideje a maguk „témáján”, és szeretnének hozzá új szempontokat, másféle szemüveget kapni – húzza alá Judit. – Azoknak, akik rendületlenül keresik a helyüket, a dolgukat, a párjukat, az egyensúlyukat a világban. És azoknak, akik hisznek a mesékben, abban, hogy végül minden jóra fordul, de kell nekik egy kis segítség az útjukon.

Judit aztán kifejti, kérdezni sem kell, hogy mit is tud a népmese.

Tudást ad, jelképekbe sűrítve, tömören, letisztultan. Pontosan megmutatja, hogy „mi van egy helyzet mélyén”, de nem visz mélyebbre annál, mint amit elbírunk. Saját belső állapotainkról, elakadásainkról, erőforrásainkról mutat képet. Az utakról, a veszélyekről, a bensőnkben rejtőző lehetőségeinkről. Sárkányainkról, tündéreinkről. Újrakezdéseinkről. A régi dolgaink haláláról, az új lehetőségeink feltámadásáról. A mese egy-egy rétegének megfejtése után mindig új kerül elő, de csodálatosképpen mégsem „részismereteket” szerzünk közben magunkról, hanem teljeset, igazat, mélyet. Pont olyan mélyet, amit még elbírunk, amitől fejlődni tudunk.

És a modern mesék? Harry Potter? Sci-fi? Fantasy? – vetem közbe.

- A modern mesék persze, hogy beleférnek – Judit nem zárkózik el (mint néhány mesekutató tenné). – Ha olvassuk, úgy hat igazán, mert a saját képzeletünk „gyártja le” hozzá a képeket. A film más. Nem több vagy kevesebb, hanem más.

Vezérelve: jól megélni a napokat. Szeretni. Hinni abban, hogy képesek vagyunk változni, javulni, fejlődni.

Mindig embert coachol. Erősíti őt, hogy a benne lévő „program”, az általa világra született lehetőség ki tudjon teljesedni. Az ő erejével, a tanácsadó támogatásával.

- Íróként és drámapedagógusként is ugyanaz a küldetésem – hangsúlyozza Judit. – Visszaadni a szárnyakat!

Búcsúzáskor rádöbbenünk: a könyvéről nem is beszéltünk. Olvasd el! Mese Liliről, aki tud varázslattal élni...