Az Ázsia-kedvelő szabadbattyáni néprajzos-kulturális antropológus

A beszélgetésünk során hamar kiderült: ezek a tárgyak valóban jól jellemzik őt. De ne szaladjunk ennyire előre...

Néprajz és kulturális antropológia. Végzettsége szerint ez a két terület köthető Bettihez, aki az egyetemet Pécsen végezte el. Az alapszakos képzésben kultúra, vallás és ökológia specializációt választott, a mesterképzésben pedig kulturális antropológia szakirányon tanult. Alapdiplomájában a koreai házasodási szokásokról, mesterdiplomájában pedig a koreai emberek testképéről értekezett.

- Koreába, pontosabban Szöulba ösztöndíjjal jutottam el. Eredetileg egy nyelvprogramra jelentkeztem, így az ottani egyetemen egy nyelvkurzuson vettem részt, s azon kívül foglalkoztam az engem érdeklő témákkal – meséli Betti, aki az ott eltöltött öt hónap alatt alapszinten megtanulta a nyelvet is.

Bár az utazáskor még nem tudta, mivel szeretne foglalkozni, a nagyvárosban olyan impulzusok érték, hogy rájött: a koreai testképet fogja vizsgálni. Így született meg mesterdiplomájának tárgya.

- A plasztikai sebészet hatalmas szerepet kap Koreában – osztja meg velem tapasztalatait -, hiszen Dél-Koreára, történelméből kifolyólag, az amerikai és a japán kultúra nagy hatással van. A nyugati minta pedig olyan testképet mutat, amely sosem lehet a koreaiak veleszületett sajátossága. Ilyen például a nagy szem.

Természetesen, ha már Szöulban járt, az alapszakos diplomájához kapcsolódóan is beszerzett néhány ereklyét. Szám szerint kettőt: egy, a helyi házasságkötéshez köthető vadlúdpárt.

- Ezeket a madarakat az állatvilág leghűségesebb állataiként tartják számon. A koreai párok a házasságkötéskor kicserélik egymás közt a két, piros és kék cérnával átfűzött tárgyat. Ezek az egyensúlyt, a jin-jangot szimbolizálják. A piros szín a nőt, a kék a férfit jelképezi – mondja.

Az egyetemet követően Betti egy fehérvári multicégnél helyezkedett el, de nem szakított érdeklődési körével. A tudását a cégen belül is kamatoztatja: több tréninget tartott már a saját osztályán a kultúra fogalmával, illetve a kulturális különbségek megismerésének, megértésének alkalmazásával kapcsolatban. Mostanában a testbeszéd témakörében igyekszik elmerülni.

Mindemellett Betti a szabadbattyáni Kula-őrtoronynál is dolgozik, 2016 augusztusától. Nagy szerepe volt a török eredetű torony „felélesztésében”: a 19. századig bezárólag helytörténeti tablókiállítást, valamint a gyermekeknek játszósarkot rendezett be az épületben, amelyet a közösségi oldalon is népszerűsített. Jól mutatja a sikert, hogy idén másfélszer annyian látogattak el az őrtoronyba, mint az azt megelőző szezonban.

Zámolyi kötődésű férje révén pedig a Mag-Tár Zámoly Néprajzi-helytörténeti Gyűjteményt is átrendezték a közelmúltban.

Amint látszik: éppoly hűséges a „szakmájához”, mint a Dél-Koreából hazahozott vadludak.