A búvólyuk labirintus legendája: Miről mesélhetnének a régi kövek?

Nem felejtem sosem a Szántó Józseffel való jó pár évvel ezelőtti találkozásomat. Traktoros és történész – így mutatkozott be a nyugdíjas pedagógus. Történelmi témájú könyveket ír, a Magyar Történelmi Társulat tagja. Egészen magával ragadott, ahogy a búvólyukról (a faluban csak bújóliknak mondják), a hozzávetőlegesen 7000 éves kazamatarendszerről beszélt.

Arra gondolok mindig, amikor Alsószentivánon és néha a jól termő földeken járok, hogy talpam alatt régmúlt korok emlékei alusszák Csipkerózsika-álmukat. Jelek és üzenetek? Miről mesélhetnének a régi kövek?

Husvéth Imre polgármesterrel Zedreg históriáját bogarásszuk.

A Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. kötete (Székesfehérvár, 1979) említi Zedreget mint elpusztult falut Alsószentiván határában. Besenyők alapították a Hard, Szentiván, Alap és Előszállás puszták által határolt területen. A településről okleveles adatok a 14. század első negyedétől állnak rendelkezésre. Zedreggel hozták kapcsolatba a múltban a szentiváni (Tancza-hegyen levő) búvólyukat, amely az itteni, de a környék lakosságának fantáziáját mindig is izgatta. A 19. századi leírások elég pontos adatokat közölnek a barlangrendszerről, amelyet emberi kéz vagy természeti erő a lösztalajba vágott.

Egy 1810-ben készült alaprajz és ismertetés szerint 21 teremből áll a rendszer, amelyet a lakosság a gyakori ellenséges támadások miatt búvóhelynek használt. A hegyen épületromok vannak, amelyek egykor összefüggésben álltak a búvóhelyekkel. A búvólyuk bejárata azonban az idők folyamán eltömődött. 1930. június 14-én Széchenyi Viktor főispán meglátogatta a községet, ekkor kiment a búvólyukhoz is, de egy betömődött gödörnél többet már nem látott. Benedekpusztán (egykor Nekeresd puszta) 7 kunhalom állt, a néphit szerint a tatár és török időkben a lakosság ide temetkezett.