Fehérvár megérdemelten nyerné el az Európa Kulturális Fővárosa címet

Mielőtt a rendelkezésre álló és a még később előteremtendő forrásokról beszélt volna, Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta: az EKF-et a város eszköznek és nem fő célnak tekinti. Ez azt jelenti, hogy a programok és fejlesztések egy részét akkor is megvalósítja Székesfehérvár, ha nem lesz Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban.

- Ám a pályázat megnyerése lehetőséget adna ahhoz, hogy teljes egészében és viszonylag gyors ütemben valósuljon meg a jelenlegi programok bővítése és a tervezett fejlesztések – tette hozzá.

A benyújtott pályázat természetesen tartalmazza a forrásigények alapjait és keretrendszerét. Ahogy arról a polgármester tájékoztatott, a források egy része már rendelkezésre áll, hiszen akár elnyeri Székesfehérvár a pályázatot, akár nem, a város kulturális élete adott, a hozzá kapcsolódó intézményi háttér most is működik. Konkrétumként említették, hogy az idei, 2018-as városi költségvetés már tartalmazza azt az összeget, amelyet az első tematikus év, a barokk év kapcsán tervezett programok megvalósítására irányoztak elő.

- A kulturális intézményekre és szektorra fordított költségek nagysága folyamatosan, évről évre nő 2017 és 2023 között – mondta el a polgármester, aki hozzátette, az EU és a magyar kormány is fenntartható pályázat benyújtását várta el. A fenntarthatóság akkor valósul meg, ha egy város annyit költ el, amennyi forrással rendelkezik. Ha 2018 és 2025 között valamennyi Fehérváron megtermelt forrás helyben marad, úgy a város meg tudja valósítani a pályázatban tervezetteket. Ahogy a polgármester fogalmazott: a takaró helyben képződik, és mi pontosan addig nyújtózkodunk, ameddig ez a takaró ér.