A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély túlélte a történelem zivataros évszázadait

A Károlyiak

A fehérvárcsurgói kastélyt Károlyi-kastély néven ismeri a világ. Azonban ki gondolná, hogy Magyarországon és határain túl összesen tizenhét Károlyi-kastély létezik?

A Károlyi-család igen nagy múltra tekint vissza, egyike az ősi magyar főnemesi családoknak, egyenes ági leszármazottai Kaplonnak, Kond vezér fiának. Kaplon a honfoglaláskor nyerte el birtokait, és ezek közé tartozott a mai, Romániában található Nagykároly területe is, a Károlyiak ősi lakhelye. A város közel 150 évig volt Szatmár vármegye székhelye, és itt épült fel az első Károlyi-kastély is az 1480-as években. A család tagjai többször átépítették a várat, mai formáját Ybl Miklós tervei alapján nyerte el. A rokonság több tagja is ragaszkodott a híres, székesfehérvári kötődésű építészhez; uradalmi építészükként a fóti, a nagymágocsi, a parádsasvári és a füzérradványi Károlyi-kastélyt is Ybl tervei alapján építették fel vagy át.

A család rengeteg híres taggal büszkélkedhet, akik beírták magukat a történelemkönyvekbe: Károlyi Sándor kuruc hadvezér volt, Károlyi István Újpest alapítója. A csurgói kastély építtetője, Károlyi György Széchenyi és Wesselényi mellett az egyik legfontosabb szereplője a reformkornak, mecénásként és főispánként sokat tett az országért. Egy következő Károlyi István országgyűlési képviselő és az MTA tagja. Károlyi Mihály az őszirózsás forradalom délutánján lett miniszterelnök 1918-ban, miután Tisza Istvánt meggyilkolták, és két hónappal később köztársasági elnökké lépett elő. Károlyi Gyula miniszterelnök volt 1931-32 között, Gömbös Gyula váltotta őt.

A családnak hozzávetőleg harminc tagja él ma is. Károlyi László gróf 86 éves, fóti kastélyukban élnek feleségével. Igazgatják a Károlyi István Alapítványt, mely a Fóti Gyermekváros jogutódja, az állami gondozott gyerekekről gondoskodik immár 25 éve. Károlyi György Párizsban nőtt fel, születése után ide menekültek szülei 1946-ban. Ma feleségével a csurgói kastélyt igazgatják, három gyermekük méltón viszi tovább a Károlyi nevet.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély története

A kastélyt Henrich Koch és Ybl Miklós tervei alapján építtette Károlyi György. Ybl Miklós ebben az időszakban kezdett ismertté válni, Koch pedig már a pesti Károlyi-palota átépítésével bizonyított, így a mecénás megbízhatott a felkért mesterekben. A klasszicista, eklektikus stílusú kastélyt 1844-től kezdték el építeni, jóllehet a terület, amin áll, csak 1853-ban lett végérvényesen a család birtoka.

1851-ben elkészült a kastély, azonban Károlyi nem sokáig élvezhette, 1877-es halála után fia, Viktor örökölte a palotát. 1910-ben Károlyi József nevéhez, Fejér megye főispánjához fűződik a kastély barokkosabb átalakítása, ekkor került a középrészbe a könyvtárterem. Az uradalom utolsó tulajdonosa Károlyi István volt, a Madách, ma Örkény Színház alapító-tulajdonosa.

A második világháborút követően a kastélyt államosították. 1946-ban üdülőhely lett, 1949-ben a görög polgárháborúból menekülő gyerekeknek adott otthont. 1979-ig állami nevelőotthonként funkcionált, majd rossz állapota miatt kiürítették. 1984-be látogatott haza először az addig Párizsban élő Károlyi György, és a kastély borzalmas állapota megrendítette. 1997-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, és a Műemlékek Állami Gondnokságával karöltve szerződést kötöttek a kastély felújítására. Az alapítvány 24 éve ad otthont az Európai Kulturális Találkozó Központnak. Célja, hogy megőrizze a kastély eredeti állapotát és műemlék-jellegét, de nemzetközi színvonalú konferenciákkal, előadásokkal és programokkal is szolgáljon.

Ma a kastélyban 20 vendégszoba, egy étterem, és egy tekintélyes könyvtár található. Fejtő Ferenc gyakran összejárt a Párizsban élő Károlyiakkal, így barátságuk megpecsételéséül a csurgói kastély könyvtárának ajándékozta több, mint 6000 kötetes gyűjteményét. Vajay Szabolcs hagyatékát is ebben a könyvtárban őrzik, ami történelmi, genealógiai és heraldikai tárgyú műveket tartalmaz, több nyelven. A kastélyhoz tartozik egy 22,5 hektáros angolkert, amely természetvédelmi területté lett nyilvánítva, ezért botanikai sétákat szerveznek itt az MTA munkatársai. Márciusban kívánják ünnepélyesen bemutatni a kastély új berendezését és képeit, de minden hónapban várja az érdeklődőket egy-egy konferencia, kiállítás vagy esemény.