Rendkívüli odafigyelést igényel a veszélyes hulladék kezelése

A hét elején kirobbant fecskendős történet, amikor szállítás közben használt tű szúrt meg egy várakozó beteget a kórházban, sokakban kérdéseket vetett fel. Arról, hogy hogyan kell kezelni az ilyen hulladékot, Szabó-Bakos Zoltánnét, a kórház ápolási igazgatóját kérdeztük.

Harminchárom oldal–ennyi szól a Fejér Megyei Szent György Oktató Kórházban a hulladékok kezeléséről. Ez egy olyan belső szabályzat, amely a hulladék kezelési jogszabályokra hangolva készült, s amely tartalmazza az intézetben előforduló mindenfajta hulladék, így a veszélyes hulladékkezelését is.

– Nagy hangsúlyt fektetünk az osztályokon e szabályzat oktatására, betartatására, ellenőrzésére, hiszen környezettanúsítási rendszerrel is rendelkezünk–mondta el az ápolási igazgató.

A használt tűk útja

A kórház évente körülbelül 70 ezer fekvőbeteget gyógyít, ápol, és közben kétmillió járóbeteg is megfordul az intézményben. Az orvos-beteg találkozások alkalmával pedig természetes, hogy fertőzőnek, veszélyesnek minősülő hulladékok is keletkeznek, mégpedig döntően a betegellátó szervezeti egységeknél. Ezeket direkt erre minősített és rendszeresített gyűjtőedényekben lehet és szabad csak gyűjteni, és maximum 48 órán belül el kell szállítani – szögezte le az ápolási igazgató.

– Ezek a gyűjtőedények főként kartonalapú, azaz kemény falú dobozok, illetve ha olyan nagy mennyiségű a hulladék, akkor hordókban gyűjtjük őket – tette hozzá Szabó-Bakos Zoltánné. Nem nehéz kitalálni, ez a veszélyes hulladék lehet használt tű, infúziós szerelék vagy éppen véres, váladékos kötszer. Bármi, ami a betegellátás során keletkezik, és fertőzést, sérülést okozhat. Akár a tárolása, szállítása, kezelése során. Rendkívüli odafigyelést igényel tehát a kérdés. Éppen ezért hangsúlyozta az ápolási igazgató: – Az intézet mindent megtesz a tűszúrásos balesetek megelőzésére, ezért intézményi és osztályos oktatásokat is rendszeresen szervezünk minden évben.

A szigorú belső szabályzat pontosan meghatározza ezeknek a hulladékoknak a sorsát, útját. Képzeljük csak el, hogyan is működik ez: a beteg bemegy egy kötözésre a szakrendelésre. A kötözéskor keletkező anyagot, gézlapokat, gumikesztyűt, miegymást egyből a fertőző veszélyes hulladék tárolójába teszik az ápolók, orvosok. Ezt a kemény falú tárolóedényt utána a nap végén sárga zsákba helyezik, összekötik, feliratozzák, és az arra kijelölt zárt helyiségbe beteszik. Másnap a szállítószolgálat az intézet által kijelölt helyre elviszi, onnan pedig a kórházzal szerződésben álló szállítószolgálat viszi tovább.

Nem a kórház dolgozója hibázott

Ám azért utaljunk kicsit vissza a sajnálatos fehérvári esetre: a kórház falain belül történt ugyan az eset, de nem a kórház dolgozója volt a szállító, hanem egy mentő. Van ugyanis egy egészségügyi miniszteri rendelet, a 12/2017-es, amely 4. paragrafusának 2. pontja azt mondja: azt az egészségügyi és gyógyszerhulladékot, amely a mentő- és betegszállító járműben a beteg­ellátás során képződik, szintén az egészségügyi szolgáltató, azaz a kórház telephelyén található gyűjtőhelyre kell betenni. Ezért mennek hát keresztül a mentők rendszeresen a zsákban lévő hulladékkal. A szabályzatok és rendeletek pedig éppen azért születnek, mert mint tudjuk, Murphy nem pihen: ahol lehet, ott kibújik a tű a zsákból…