Epochális oktatás: amikor a diák is, a tanár is jól jár

Képzeljük el, mennyi mindent tudnánk például a vízről, bolygónk éltető eleméről, ha mondjuk nem az évek során szétszórva tanulhattunk volna róla egyszer fizikából, máskor biológiából vagy éppen kémiából. Ha mondjuk, a vízzel kapcsolatos minden résztantárgyat egy időszakba sűrítve, kísérletekkel, tapasztalatszerző elemekkel fűszerezve tálalták volna elénk az iskolában. Majd amikor már mindent megtanultunk róla, a következő témában mélyedhettünk volna el ilyen részletességgel. A szigorú órarend azonban ezt sosem tette lehetővé, amelyben egyik pillanatban még irodalomból, a másikban matematikából, a harmadikban pedig már ének-zenéből kellet teljesíteni, ismereteket feleleveníteni.

Pedig létezik az a fajta tömbösített módszer, amelyben így működik a tanítás. A fehérvári Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola az idei tanévtől hetedik és tizedik osztály között vezeti be ezt a módszert. De hogyan is néz ki ez pontosan?

– Epochális tanítási módszernek hívják azt a pedagógiai módszertant, amely az órarend teljes újragondolásával, átalakításával hozza közel a gyerekekhez a tanítandó tárgyakat, vagyis inkább témákat – mondta el Rockenbauer Lajos, a Comenius igazgatója. Egy tanév a jogszabály szerint 36 hétből áll. Ebben az időszakban hathetes egységekre bontják a tanévet.

– Az első modulban nem tanul a gyerek magyar irodalmat, nyelvet, történelmet, hanem tanul helyette duplán fizikát, kémiát, biológiát. A következő modulban ezek helyett jön a magyar, a történelem és a rajz – magyarázza az igazgató, hozzátéve, hogy azért lesznek olyan tantárgyak, amelyek tanítása folyamatos: ilyen az angol, a második idegen nyelv és a matematika.

Miért jó ez a gyereknek? – Feleannyi tantárgya van egy hathetes ciklusban, mint egyébként. A tanár pedig feleannyi csoporttal találkozik, mint egyébként, így a terhelés mindkét oldalon feleakkora, illetve a monotonitás is kisebb. Egy szaktárgy esetében az órák száma felugrik heti négyre, így lesz idő kísérletezni. Pont arra lesz lehetőség, amire ezeknek a gyerekeknek szükségük van: tapasztalatszerzésre. A ciklusokat modulzáró vizsgákkal zárjuk majd, év végén pedig kiértékeljük a tapasztalatokat. A diákok értékelése is változik: a tanárok pedagógiai értékeléseket adnak, a tudásról pedig külső, a tanártól független tesztek segítségével adnak számot a gyerekek. Így a Comenius hitvallása, mely szerint a képességfejlesztés a fő cél, még inkább megvalósul.

Fejér megyében egyébként az abai gimnáziumban működik hasonlóan a rendszer, ott a gimnazisták tanulnak ezzel a módszerrel.