Folyik a kutatás, hogy ki és milyen kutat ás

Nemrég még ingyen volt a víz, nem volt sok becsülete, azonban az elmúlt évtizedekben ez megváltozott. A víz az államé, de ő maga sem fordított rá elegendő figyelmet, ezért bár volt kidolgozott szabályrendszer a kutak létesítéséről, mégis felszaporodtak az illegálisan készült vízilétesítmények.

A törvények gyökere messze fut a múlt vízzáró rétegei közé, hiszen 1885-ben alkották meg a vízjogi törvényt, amely megszüntette a vizek magántulajdonát. Ennek megfelelően a legkisebb kutak létesítése és üzemeltetése is engedélyhez kötött tevékenység, immár 133 éve.

Jelenleg az országban található kutak száma ismeretlen, de akár egymillió illegális vízvételi hely is lehetséges. A kilencvenes években 20 százalék volt a jogellenesen kialakított kutak száma, ám az azóta elmúlt évtizedekben ez 90 százalékra emelkedett.

Egy kút akkor tekinthető legálisnak, ha tud róla a területileg illetékes vízügyi hatóság. Az engedélyezési eljárás alapvetően kétlépcsős. Kell kérni egy vízjogi létesítési engedélyt, amely alapján kivitelezik és ha megépült, egy üzemeltetési engedélyt – áll a NAK közleményében.

Elegendő a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye az olyan kutak esetében, amelyek víztermelése nem haladja meg az 500 köbmétert évente, mert azok csak háztartási igényeket szolgálnak ki. Engedélyeztetésük egyszerű és gyors folyamat. Egy adatlapot kell benyújtani a jegyzőnek, mindössze 3–5 ezer forint az illeték.

Azokat a kutakat, amik nem házi vízigényeket elégítenek ki, hanem nagyobb vízkivételre készülnek, – ipar, mezőgazdaság vagy bármi olyan felhasználás, ahol meghaladja az 500 köbmétert az éves felhasználás – a katasztrófavédelem engedélyezi.

Első lépés a tervezés, amit a létesítési majd az üzemeltetési engedély megszerzése követ. Ha nem járta végig ezeket a fokozatokat a kút készítője, akkor a kút illegális. Év végéig legalizáltathatja, de egyfajta bélyeg gyanánt nem a korábban felsorolt engedélyeket, hanem úgynevezett fennmaradási engedélyt kap a tulajdonos.

– A kutak állapotát, számát és helyét fel kell mérni, hiszen rendet kell tenni végre s ennek határideje ez év utolsó napja, ám ez a dátum nem tartható és ezt mindenki tudja. A rossz kommunikáció miatt fekete pontot szerzett a vizes ágazat az emberek szemében – nyilatkozta Rózsa Attila, a gárdonyi Pórusvíz Kft. vezetője. Tény ugyanakkor az is, egy kormányjavaslat meghosszabbítaná a fúrt kutak bejelentésének türelmi idejét 2020. december 31-ig. Rózsától megtudtuk azt is, hogy az 500 köbméternél nagyobb vízkivétre tervezett kutak engedélyeztetése lényegesen időigényesebb, akár 60 napot is igénybe vehet, amit további ügyintézés követ, mint a hiánypótlás és a szakhatósági engedélyek beszerzése.

A hidrológus szakember elsősorban nagy kutakat készít, de mint a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének vezetője, meglehetősen jól rálát a teljes ágazatra. Az 50 tag közös célja az oktatás és az érdekvédelem.

Az ásott kutak, régi vagy új, csak talajvíztartó rétegekből merít, ám egy fúrt kút mélyebb vizeket is elérhet. Rózsa Attila kiemelte, hogy a kutakat sok helyen elhanyagolják. Régi gépek, hulladék, meztelen csigák százai vagy akár muskátlik a kútkáváról áznak odalent. Sokan széttárják a kezüket, hogy nem használják a kutat, így nem foglalkoznak vele. A bányamérnök szerint ezek a szennyeződések ugyanúgy szétterjednek, ahogy avar égetéskor a füst, csak a föld alatt és láthatatlanul.