2018.11.28. 15:00
A veszteség szükségszerű: kerekasztal-beszélgetés Fehérváron
Életünk folyamán egyre csak veszteségek sorjáznak elő, hamar romba dőlnek az illúziók.
El kell viselni és le kell küzdeni a fájdalmat
Fotó: Pixabay.com
Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, családterapeuta, egyetemi docens már az elején leszögezte: bizony tudomásul kell vennünk, hogy a veszteségek szükségszerűek az életben.
Remény. Élet. Változás. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia kerekasztal-beszélgetésének szakemberei nemrégiben a veszteség és a szerhasználat jelentőségére és annak összefüggéseire hívták fel a figyelmet, és osztották meg tapasztalataikat a jelenlévőkkel. Szükséges és szükségtelen veszteségeinkről Komlósi Piroska szólt.
A világ folytonos változásával szükségszerűen együtt jár, hogy a dolgok kialakulnak, működnek, hanyatlanak, majd elmúlnak. A régi helyébe az új lép. A kérdés adja magát: hogyan reagáljunk a veszteségekre? Ha tudomásul vettük a szükségszerűséget, akkor el kell fogadnunk, hogy a bennünket ért veszteségek egy részén nem tudunk változtatni – fejtette ki lapunknak a pszichológus. El kell viselnünk a veszteséggel járó érzelmi és egzisztenciális nehézségeket, meg kell tanulnunk kezelni a bizonytalanságból adódó szorongást. Meg kell küzdenünk az érzéssel, hogy az elveszített dologgal kevesebbek lettünk, és értékcsökkentnek érezzük magunkat. Keresnünk kell a megőrizhető pozitív értékeket, a veszteséggel kapcsolatos pozitív képességeinket. Mindezeket az úgynevezett „pszichológiai gyászmunka” segítheti, amelyhez társak kellenek. Társ lehet a család, egy barát, az orvos…
Az újrakezdéshez erő kell: és segíthetünk erőt találni! – hangsúlyozta a szakember. Vállaljuk az együttérzést, fogadjuk el a veszteséget szenvedett illető hullámzó állapotát, és bátorítsuk a veszteség átbeszélésére. Tápláljuk a reményt, hogy a múltban működött képességek átmenthetők, és ezek a hiány pótlásában segítséget jelentenek majd. Keressük közösen a tapasztalatból kinyerhető tanulságokat, képviseljük: a veszteség helyét átveheti valami továbbvivő új.
A szükségtelen veszteségeink kategóriájába a dolgokról való idő előtti lemondás, elengedés tartozik, amire a leértékelő viszonyulás késztethet vagy a túlértékelés miatti szorongás.
Megtudtuk, Komlósi Piroska legszívesebben a család működéséről tanít, másik kedves témája éppen a változások, veszteségek kezelése. Az életünk változások folyamata, és bizony nem mindegy, hogyan tudjuk fogadni, kezelni, mi módon dolgozzuk fel és jutunk túl rajta, hogyan engedjük el és bocsátunk meg. Sok esetben az életünk minősége múlhat e készségeken.