Emlékművet állítottak Rácz Sándornak Csákberényben

Különleges a helyszín, Csákberényben, a falu szélén álló egykor malom s fűrészüzem mellett, ahol egy nemzeti színűre festett metrókocsi fúródik a földbe. A Na, Mi Újság Wágner Úr Kulturális és Sport Egyesület szervezte meg a legendás 56-os, Rácz Sándor emléktáblájának avatását a forradalom eltiprásának szomorú évfordulóján. Az egyesület birtokolja az egykori uradalmi épületegyüttest, különleges szépségben megtartva-felújítva, kulturális és közéleti eseményeknek helyszínt adva időközönként. Személyes élmények és érzelmek hatására határozott úgy az egyesület, mondta el Dobos Tibor elnök és Takács József Lajos – Layota – alapító, hogy e helyt állítanak emléket Rácz Sándornak.

„Rácz Sándor forradalmár – Az örökké hálás magyar nemzet”

Takács J. Lajos 1970-ben emigrált külföldre, évtizedeken át élt Svédországban, a kortárs magyar festészet egyik ismert értője és gyűjtője személyesen is találkozott Ráczcal, s nagy hatást gyakorolt rá az egykori forradalmár személye. Sokak közreműködése és anyagi áldozata révén hozatták Csákberénybe Svédországból a hatalmas gránitsziklát, amelyeket évmilliókon át görgetett magában egy gleccser. A jég elolvadása után bukkantak ki a magányos sziklatömbök, s egyikük immáron Magyarországon viseli magán az egyszerű

emléktáblát „Rácz Sándor forradalmár – Az örökké hálás magyar nemzet” felirattal. A szimbólum ötletéről Nagy Ernő beszélt, a Ráczról készült film alkotójaként.

A legendás Munkástanács-elnök a végsőkig kitartott

Dobos Tibor elnök felkérésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke idézte meg Rácz Sándort, aki 1956-ban a Nagy-Budapesti Munkástanács elnökeként az új és szabad, legitim és demokratikus Magyarország felépítésében hitt makacsul. November 4-én bedübörögtek a szovjet tankok Budapestre, lényegében eltiporták a forradalmat, megalakult az első Kádár-kormány a kommunista hatalom restaurációjára. Rácz azonban még a helyén állt, december 11-én elfogadta Kádár János meghívását a parlamentbe, s tárgyalni indult hozzá.

Áruló módon letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, 1963-ban szabadult amnesztiával, a rendszerváltásig figyelte őt árgus szemmel a hatalom. Tisztelői úgy emlegetik, mint azt a magyar történelmi alakot, aki utolsó lehelletéig makacsul hitt az emberi tisztességen alapuló társadalom létjogosultságában. Az ünnepségen levetítették Péterffy András, A Vaddiófa árnyéka című filmjét Rácz

Sándorról és az Epilógus címűt, amelyet Nagy Ernő és Takács Lajos készítettek.