Ne ugorjunk azonnal a kút(fúrás)ba, akkor se ha illegális

Az eredeti indítvány nagyon kedvező lett volna a lakosság számára, mert akkor 80 méteres mélységig sem bejelentési, sem engedélyezési kötelezettség nem terhelné a kutak tulajdonosait, de nem így lett, mert az Alkotmánybíróság visszadobta a javaslatot Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán augusztusban. Azért ítélte alkotmányellenesnek a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítását az államfő és egyébként az MTA több szakértői csoportja is, mert ha 80 méter mélységig nem kell engedély, akkor nem lehet megtudni, hogy ki a vízkivételező, mennyit vesz ki, és nem támasztják alá sem pontos adatok, sem hatástanulmányok, hogy hogyan is lesz a kúthelyzet a szabálymódosítás után. Mivel tehát szükséges az engedély, lássuk, pontosan mihez, hogyan!

Házi kutak a locsoláshoz

Csak 3-5 ezer forint illeték és a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kutak esetében, amelyekre együttesen igazak azon adatok, hogy a víztermelés nem haladja meg az évenkénti 500 köbmétert, és nem érint kijelölt vagy kijelölés alatt álló ivóvízbázist. Ezek mellett még két kritérium van, az egyik az, hogy kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű (vízfolyások mellett találhatók elsősorban) vízkészlet felhasználásával üzemel, a másik, hogy kizárólag háztartási vízigényeket szolgál ki.

A legtöbb kút természetesen ebbe a kategóriába tartozik, ennek megfelelően ezzel kapcsolatban érkezik hozzánk a legtöbb olvasói kérdés. Sokaknak nem volt egyértelmű, hogy a régi, például százéves ásott kutakra is kell-e engedélyt kérni.

A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az összes 1992. február 15. után létesült fúrt és ásott kút engedélyköteles. Az 1992 előtt fúrt vagy ásott kutak esetében háromfajta helyzet állhat fenn, ezek egyike, hogy olyan ásott kútról van szó, amely jogszerűen létesült engedély nélkül: ebben az esetben üzemeltetési engedélyt kell kérni. Másik eshetőség, hogy olyan ásott kútról van szó, amelyre engedélyt kellett volna kérni, de ez elmaradt: ebben az esetben fennmaradási engedélyt kell kérni. Amennyiben a kutat 1992. február 15. előtt fúrták, üzemeltetési engedélyt kell kérni rá. Az üzemeltetési engedélyt a létesítési engedély megadása után lehet megszerezni, az engedély megadása előtt az elkészült kút valós mélységét és helyét ellenőrzik. A fennmaradási engedélyezés ennél bonyolultabb, megadásánál lényegében a létesítési engedély és az üzemeltetési engedély feltételeinek is meg kell felelni.

Fontos tudni, hogy amennyiben a kútból kinyert víz be van vezetve a házba, a tulajdonos laborvizsgálatot is köteles kérni a vízre, ami nagyjából 10 ezer forintba kerül, a vizsgálat részletességétől függően, így akár 100 ezer forint is lehet a kis kutak engedélyeztetése is.

Nagyobb kutak

A vízügyi hatósági eljárás alá tartozó gazdasági kutak engedélyezése bonyolultabb és költségesebb. Bár az illegális kutak esetében a bírság eltörlése mellett a vízügyi hatóság eltörölte az igazgatási szolgáltatásainak díjait a fennmaradási engedélyezésnél, aminek költsége attól függ a jelenlegi szabályozás szerint, hogy mennyi vizet vesz ki: ez 40 ezer forinttól 300 ezer forintig állapítható meg. Az engedély megszerzéséhez dokumentációt kell leadni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak, az ehhez szükséges vizsgálatokat pedig az erre szakosodott cégek végzik el, nagyjából 70-80 ezer forintért.

A bírság elkerülhető

Biztonságban lehet a kút tulajdonosa, ha 2018. december 31-ig kérelmezi az engedélyezési eljárást, és az engedélyezés feltételei fennállnak. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet. Egy uniós előírás is kötelezi az országot a kutak felmérésére, 2028-as határidővel. Arra a minisztérium közleménye nem tér ki, sikerül-e a határ­időre létrehozni az adatbázist, de mindenképpen reménykeltő a kúttulajdonosok számára, hogy a kormány is kitolná a moratórium határidejét.