Pénteken volt nyolcvan éve, hogy visszatért a Felvidék

Mint Tarján M. Tamás történész a Rubicon hasábjain olvasható írásában fogalmaz, azt, hogy az első bécsi döntésben rögzített területi korrekció igazságosabb volt, mint a trianoni, jól mutatja a tény, hogy az 1941-es népszámlálási adatok alapján a visszatért felvidéki területeken 84 százalék volt a magyarok aránya, és mindössze 10 százaléknyi a szlovákoké – miközben a továbbra is távol maradó területeken is 67 ezer, magát magyarnak valló szlovák állampolgárt tartottak nyilván.

Utólag persze tudjuk: hiába volt a trianoninál igazságosabb az első bécsi döntés, ha annak politikai garanciája Adolf Hitler volt. Mégsem érheti vád a magyar tárgyalókat, Horthyt és Kánya Kálmánt, hogy Hitler kezéből is elfogadták a jogosan visszajáró részt – hiszen ugyanebben az évben még maga a tekintélyes Time magazin is az év emberének választotta a német politikust. Ráadásul a magyar tárgyalók, mint Tarján tanulmányából kitűnik, az egyeztetések során kapott tisztességtelen ajánlatot egyértelműen visszautasították. A német diktátor ugyanis, akinek végcélja a közép-európai szláv állam, Csehszlovákia megsemmisítése volt, 1938 augusztusában ajánlatot tett a Berlinben tárgyaló Horthynak és Kánya Kálmánnak, amely szerint hazánk egy helyi háború kiprovokálásáért cserébe totális revíziót hajthatott volna végre északon. A kormányzó azonban elutasította Hitler aján­latát.