Újraépítik a Nemerét, Rotter Lajos legendás repülőgépét

Amikor Budaörsre érve leparkoltunk a műhely bejáratánál, Szilády Dezső meglátta arcunkon a csodálkozást.

– Magyarországon így, ilyen helyeken születnek a csodák – jegyezte meg az Albatrosz Repülő Egyesület elnöke. Mert egy elég hétköznapi ház udvarára jutottunk, amelyből maga a műhely nyílt. Bár sokkal nagyobb volt egy átlagos garázsnál, mégsem ilyen helyeken szoktak repülőgépeket építeni. Amíg Dezső Révy Lászlóval beszélgetett, gondolatban felidéztem, amit az eredeti Nemeréről tudtam. Rotter Lajos 1901-ben született Budapesten. Nagy pedagógiai érzékkel nevelték, már gyermekkorában több nyelven beszélt. Reálgimnáziumban érettségizett, és már ott az aviatika szakértőjének számított. Gépészmérnöknek tanult a Műegyetemen, 1929-ben csatlakozott a cserkészrepülők csapatához. Karakán vitorlázó repülőgépe 1933-ban készült el, amellyel megdöntötte az összes honi vitorlázórepülő rekordot, egy évvel később pedig egyhuzamban több mint 24 óra hosszat repült Budapest felett, s ezzel nagy nemzetközi tekintélyt szerzett.

Ez a 326,5 kilométer volt a céltávrepülés akkori világrekordja!

Három évvel később döntés született egy nagy teljesítményű vitorlázógép megépítéséről, a cél a berlini olimpián való részvétel volt. A tervezéssel Rottert bízták meg, az építésre a székesfehérvári repülőgép-javító üzemet jelölték ki. A 20 méter fesztávolságú Nemere tervezése és építése feszített tempóban folyt, hiszen a januári döntést követően augusztus 2-ára a repülőképes gépnek már Berlinbe kellett érnie. A berepülésre sem volt elég idő. Az első felszállás 1936. július 25-én történt meg, a hatalmas csodagépet egy motoros gép vontatta a levegőbe, akinek a pilótája az a Hehs Ákos volt, akinek az emléktábláját 2013-ban avatták fel Fehérváron. A pénzhiány miatt mindössze ketten utaztak, Rotter és a gépkocsivezető. Ötvenegy óra után sikeresen megérkeztek Berlinbe. Rotter Lajos a berlini olimpia egyik versenynapján – a célt előre megjelölve – Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok színhelyére repült. Ez a 326,5 kilométer volt a céltávrepülés akkori világrekordja! A távot 3 óra 53 perc alatt 84 km/órás átlagsebességgel tette meg. A következő évben a nemzetközi vitorlázó szövetség aranygyűrűvel tüntette ki, amit saját tervezésű géppel a legjobb vitorlázó teljesítményt elért repülőnek, először adtak át. Ezért a teljesítményért a Nemere név méltán ismert ma is világszerte, ahogyan Rotter Lajos neve is az!

Hajlított szerkezet

– Rettentően sokat dolgoztam már, hogy ez ilyen legyen – mutatta Révy László az elkészült darabokat. – Nagyon örülök, hogy teljes terveket kaptam. Egy 1936-os gépet korábban négy évig csináltam, abból sokat tanultam. Nem csak a Nemerét kellett tanulmányoznom a mostani munkához, magát Rottert is, mert meg kellett értenem a specialitását: nem véletlen, hogy ezzel a géppel világrekordot repült. Mi volt ez a különlegesség? A hajlított szerkezet. A görbét az egyenes elemek meghajlításával képzelte el, ami egyszerűnek hangzik, de a végrehajtás módja az, ami nehéz, hiszen közben nem szakíthatom meg a fa szerkezetét. Pontosan ki kell számolni, hogy a fát hogyan kell meghajlítani a törés veszélye nélkül. A 75 éves Révy László azt mondja, megbarátkozott a Nemerével és örül annak, hogy részben nála születik újjá, hogy még képes rajta dolgozni. – Az old timer gépek felújításánál az a legnagyobb gond, hogy a kész gép mindig nehezebb lesz, mint az eredeti volt.

Sziszifuszi munka

Ezért nagyon fontos, milyen az alapanyag, mi erdélyi lucfenyőt használunk. A fát olyan szigorúan kellett válogatnom, hogy tíz köbméterből fél köbméter maradt olyan, amely alkalmas a feldolgozásra. Ha nagy teljesítményű gépet készítünk, csak a legjobb minőség jöhet szóba. Révy László maga is pilóta. Elmondta, a Nemere 60-al és 110-el is egyformán jól repült az ívelő lapok állásszögének megváltoztatásával. Abban a korban már azt tudta a Nemere, amit a mai legkorszerűbb műanyag gépek tudnak. – Milyen a munka? Sziszifuszi. Igyekszem, de egyelőre nem tudom, hogy jövőre készen leszek-e. A fehérvári mérnökök annak idején hat hónap alatt megépítették, de volt száz olyan ember, aki tudott fából repülőt készíteni. Révy László jelenleg a gép középső részén dolgozik, a kilences bókonyon. Amikor majd mind a 27 borda elkészül, akkor kezdheti el összerakni a szerkezet elemeit. Keresztülvágunk a fővároson, mert a másik építő, Ungár László műhelye éppen Budapest túlsó oldalán van. Ungár volt az, aki korábban Blériot gépét megépítette és rövidesen arra készül, hogy nagy elődjéhez hasonlóan átrepülje vele a La Manche csatornát. Elmondta, a legnagyobb kihívást a szárny elkészítése jelenti, hiszen annak köszönhető, hogy a gép egykor világrekordot repült.

A tervek szerencsére megmaradtak

– A szárny főtartóját készítem éppen, ennek az elemeit válogatjuk. Egész vékony léceket kell ehhez összerakni, mégis ez lesz a szárny legerősebb része. A 20 méteres fesztávolság elképesztő, ez a felhajtóerő miatt lényeges. Rotter nagyon magasra tette a lécet: korában megszokott volt a 8-10-15 méteres fesztáv, de a 20 méter óriási! A Nemerét egyelőre jobban ismerik külföldön, mint itthon, máris több helyre hívták a másodpéldányt, pedig még el sem készült. – A háború után az egyetlen példányt megsemmisítették, nagy szerencse, hogy a tervek megmaradtak – mondta Szilády Dezső. – Azok a szakemberek, akik képesek voltak fából repülőt készíteni, már kihaltak, csak nagyon kevés olyan van, mint Révy László és Ungár László. Mivel drága, minőségi anyagokra van szükség, a magánszemélyek mellett a város lett a legfontosabb támogatónk. Mások mellett Rotter fia is adományozó.

Mikor emelheti Józsa Dávid, az Albatrosz világbajnok pilótája először a levegőbe a Nemerét?

A készítés rendkívüli kihívást jelent, ezért ezt még nem lehet felelősséggel megjósolni. Annyi azonban bizonyos, nagy napja lesz a honi sportrepülésnek.