Szakértők beszéltek a bullying jelentéséről és jelentőségéről a gyermekek életében

A megfélemlítés ismétlődő agresszív magatartás, a másik ember szándékos érzelmi, szóbeli vagy fizikai bántalmazása, amellyel a másik fölött hatalomra tehet szert. A bántalmazás áldozata általában gyengébb, vagy valamilyen formában más, a megszokottól eltérő egyéniség. Egy képletes iskolai példával élve: vörös hajú. A fizikai bántalmazás nem csak egyénre, de az áldozat tulajdonában lévő valamilyen tárgyra is irányulhat.

Nagyon könnyen bűncselekmény lehet a csínynek szánt tettből

Beszélünk kapcsolati zaklatásról is, ilyen például az, amikor valakit kiközösítenek. De ma már létezik a kíber bullying is, ami az interneten keresztül éri az áldozatot. Ez talán a legveszélyesebb formája a zaklatásnak, hiszen helytől és időtől független, mindig ki van téve neki az áldozat, nem lehet előle elmenekülni. Akik rendszeresen megalázó bánásmódnak vannak kitéve, azokat különféle stresszes eredetű betegségek, valamint depresszió, magányosság, szorongás vagy önértékelési problémák fenyegetik, ami olykor akár öngyilkossághoz is vezethet.

A bullying szereplői

A bántalmazás folyamatában három szereplőt különböztetünk meg: elkövető(k), áldozat és szemlélő(k). Nyilvánvalóan oka van, ha valakiből zaklató válik, ahogy oka van annak is, ha valaki áldozattá lesz. Azok, akik képesek úgy reagálni az első megfélemlítő próbálkozásokra, hogy elvegyék a megfélemlíteni igyekvő személy kedvét, aránylag könnyen megkímélik magukat a zaklató további próbálkozásaitól. Azokból viszont, akik a stresszes helyzetekre nem jól reagálnak, hajlamosak önmagukat áldozatnak tekinteni, állandó megfélemlítés célpontjaivá válhatnak. A bántalmazásos történetekben fontos szerepük van a szemlélőknek is, hiszen az elkövető csak annyit tesz meg, amennyit a szemlélők megengednek neki. Természetesen a szemlélők is különbözőfélék, vannak, akik elfutnak, ha zaklatást látnak, vannak, akik passzívak maradnak, mintha semmit sem észlelnének és vannak az aktívan védelmezők, akik közbelépnek. Ahogy azt Gedő Ágnes elmondta, a megfélemlítés jelenségét jellegénél fogva teljesen nem lehet megszüntetni, mert az rendszerben működik, és még ha el is távolítjuk az egyik elemét – például egy verekedős gyereket az osztályból – igen hamar lesz, aki a helyébe lép. Viszont hirdethetünk zéró toleranciát ellene: nem kell elnézni a bántalmazás legkisebb formáját sem!

Anti-bullying programok

Ma már nálunk is több bántalmazás elleni program létezik. A KiVa egy iskolai tantervbe beépíthető, tudományosan megalapozott program, amelyet a finn Turkui Egyetemen dolgoztak ki. Itthon jelenleg kísérleti szakaszban működik. A Türr István Képző és Kutató Intézet dolgozta ki a NyugiOvi programot, amely az óvodai bántalmazás kezelésének módszertanát foglalja magába. A több modult is tartalmazó KamaszOK vagyunk program kidolgozója az Országos Gyermekegészségügyi Intézet. A bántalmazás modul célja a 14–18 éves korosztály egészségfejlesztése, amely az önismeret elmélyítésétől kezdve a serdülőkori nehézségek tudatosításán át egészen a lehetséges megoldási utak feltárásáig vezet. A megyében 2016 óta a Békés Iskolák program működik: az iskolai agresszió, a bántalmazás csökkentésének, megelőzésének gyakorlati lehetőségeivel foglalkoznak a pedagógusok és a szakemberek.

Más szemmel

Bizonyos helyzetekben azonban a rendőrséget is értesíthetik a szülők, az oktató- nevelő munkát végzők vagy maguk az érintett gyermekek. A bullying ugyanis bűncselekménynek minősül. – Az iskolák nagy részében fellelhető iskolarendőr, iskolai bűnmegelőzési tanácsadó vagy a DADA-program oktató rendőrje. Tehát az iskolák több lehetőség közül is választhatnak, ha jelezni szeretnék a rendőrségnek, hogy bűncselekményre gyanakszanak. Ennek jelzése nem mellesleg állampolgári kötelesség is; iskolák esetében, amíg a diák az intézményben tartózkodik, az iskola feladata a jelzés – részletezte Vörös Ferencné Mónika, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának osztályvezetője.

Csíny vagy bűn?

Mint elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a gyermekek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy amit tesznek, egy egyszerű csínytevés- e vagy a bullying kategóriába tartozó bűncselekmény. Jó heccnek tűnik bezárni egy diáktársukat a mosdóba, ám ez könnyen a személyi szabadság korlátozását jelentheti. Ugyanígy néhány diáknak egy-két kisebb füles vagy lökdösődés is belefér, holott mindez akár a könnyű testi sértés kategóriájába sorolható cselekedet is lehet. Ha pedig a tanulók az iskolatársuknak egy személyes tárgyát – például mobiltelefonját, táskáját – veszik el és azt nem adják vissza neki, az kimerítheti a lopás vagy rablás kategóriáját. Amennyiben egy gyermek fenyegetéssel, zsarolással éri el, hogy diáktársa odaadja neki – például – a telefonját, a követelő ez esetben általában úgy gondolja, nem vét semmi ellen, hiszen a diáktárs maga adta oda a szóban forgó eszközt. De az efféle erőfitogtatás – a pszichikai ráhatás – ugyanúgy rablásnak minősül. A csínytevés tehát nagyon könnyen bűncselekménnyé válhat. – A tizennegyedik életév betöltése után a gyermek már fiatalkorúnak számít, vagyis büntethető, illetve a fiatal a súlyos bűncselekményi kategóriák esetében akár a 12. életév betöltésénél is büntethető – hangsúlyozta az osztályvezető.

Legyen világos!

Erről a témáról pedig már csak azért is érdemes beszélgetni a gyermekkel, nehogy ő maga áldozattá váljon: hogy a fiatalok tudjanak, merjenek segítséget kérni, és bizalommal forduljanak a tanárokhoz, szülőkhöz vagy bizonyos helyzetekben a 112-es segélyhívóhoz. Mivel sok esetben a bullying is látens (rejtett) bűncselekmény, ezért erre vonatkozóan a rendőrség nem rendelkezik pontos adatokkal. Azonban – hangsúlyozza a rendőr alezredes – mivel beszélünk róla, ezért létezik. Fejér megyére nézve is vannak ilyen esetek, ezeket pedig a bejelentést követően kivizsgálják, majd ha a rendőrség úgy ítéli meg, az elkövető ellen eljárást indítanak.