2019.01.09. 17:30
A bicskei önkéntes lánglovagoknak szenvedélye a tűzoltás
Lánglovagok – szellemes és hangulatos a romantikus megközelítésű szó a tűzoltókra. Valami hősiesség tapad tevékenységükhöz, nem véletlenül. Az önkéntesség a ráadás.
Az önkénteseknek is azokat a szakmai elemeket kell tudniuk, mint a hivatásos tűzoltóknak Fotó: Polgár V.
A Bicskei Önkéntes Tűzoltóság teljes létszáma száz fő, hatvanhárman aktívak, s tizennégyen főállásúak, egyben önkéntesek is. Polgár Viktor, a köztestület formában működő szervezet választott elnöke belátja, hogy nem egyszerű megérteni, mi a különbség az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóság között, ami egyébként mégis fontos lenne. A lakosság felé tudatosítanák, hogy a működési költségeiknek csupán tizenöt százalékát biztosítja az önkormányzat, ötven százalék állami támogatás, kétszázaléknyit a környező önkormányzatok juttatnak neki, s a többit saját bevételi forrásokból fedezik. Hívják veszélyes és magas fák kivágásához, vízszállításhoz, rendezvények tűzoltói biztosításához őket, amelyekért természetesen fizet a megrendelő, ezek a munkák szükségesek a biztonságos működésükhöz.
S akkor a riasztások és vonulások hogyan történnek? Nos, az önkéntes tűzoltók szabadidejüket áldozzák fel mások segítésére, de eszük ágában sincs sajnáltatni magukat érte, szögezi le Polgár Viktor, mert csakugyan ez az önkéntesség lényege! Ő maga is villamosmérnök, saját cége van, több mint tíz éve önkéntes tűzoltó, ez a fajta segíteni akarás olyan, mint valami szenvedély. Ugyanazokat a szakmai elemeket kell tudniuk, mint a hivatásosoknak, mert ez nem passzió! Általában három évig „zubog” az adrenalin a kezdetekkor a vállalkozó lánglovagokban, s akiben ez csitul, s már nem olyan érdekes, távozik. A belső elkötelezettség azonban ott marasztja az igazi önkéntest.
Polgár Viktor nem szívesen beszél róla, hányszor vett részt „bevetésen”, hányszor vonult tavaly, nehogy bárki dicsekvésnek vegye, de „színt kell vallania”, hiszen ez a közismerten összetartó csapat eredményes munkát végez, jó hírnek örvendenek! 2012-ig csak önkéntes formában működtek, egy kormányrendelet következtében kellett önkormányzati tűzoltósággá válniuk, az állami normatívát így kaphatják meg. Attól még maradt a köztestület és az önkéntesség.
Nem boncoljuk tovább, inkább soroljuk a tavalyi vonulásokat – átlagosan minden napra jut egy. Van két nap csönd, aztán egy nap hét riasztás következik. Tizenhárom település tartozik a bicskeiekhez, 2018-ban 369-szer vonultak ki, egyharmadában tűzhöz riasztották őket, a többi műszaki mentés volt. Az etyeki Korda Stúdióhoz is ők érkeztek elsőként 2017. márciusában, s utolsóként távoztak onnan. Ifjabb Apró Attila 189-szer, a nyugdíjas Virág József 175-ször vonult tavaly, ő Vida Pál-díjas és Bicske városától kiemelkedő munkájáért díjazásban részesült. Borsodi Inez óvónő 216 riasztáson vett részt, nőként országosan is egyedül álló teljesítménynek számít. Egerszegi Andrea hivatásos katasztrófavédelmi szakember, elkötelezett önkéntes tűzoltó, tavaly az Év tűzoltója lett Bicskén.
A szerkocsi! Polgár Viktorék új szerkocsira gyűjtenek, Bálint Istvánné alpolgármester szándéka szerint mellé áll ügyüknek. Ugyanígy történt tavaly a mentősöknél, ott ugyan az alpolgármester volt a kezdeményező, de most nagyobb a falat, mert jelentős az összeg. A környékbeliek által ismert szer, a 2005-ös gyártású Mercedes az elsődlegesen riasztott autó, s ezt minősítenék át tartalék szerré, mert amaz, a Magirus már harminchat esztendős. Európában a legjobbak a német és az osztrák tűzoltókocsik, mondja a szakember, egyelőre két árajánlatot kaptak 130 millió forint értékben – remélik, ez nem a végleges ár (áfa nélkül). Van még egy Rába hatezer literes vízszállítójuk, s egy ötvenéves magasból mentő Magirusuk. A fő szer oldalán matricák, a rajzpályázatos gyerekek legjobb rajzai a fő helyen. Ha úgy tetszik, ez a védjegyük a bicskei tűzoltóknak. Remélik, az új piros szerre hamarosan rákerülhetnek az újabb legjobb rajzok.