Ha egy gyermek lázas, akkor biztosan nem szabad közösségbe vinni

Nem minden szülő tud táppénzre menni arra az időre, amíg a kicsi meggyógyul, és hadra fogható nagyszülő, egyéb rokon, gyermekfelügyelő sincs minden családban.

Így előfordul: a gyermek újra ott találja magát az intézmény falai között, pedig valójában még nem gyógyult meg. Illetve enyhébb tünetek esetében nem viszik el orvoshoz, s úgy jár bölcsibe, oviba. Mert a szülő nem eshet ki a munkából. Ezt a jelenséget azonban az óvónők, gondozók nem nézik jó szemmel, hiszen ha fertőző betegségről van szó, azt mások is elkaphatják, ráadásul a kicsi is rosszul érezheti magát.

Vannak esetek – például hányás –, amikor megfigyelés szükséges

Mindkét fél – szülő, nevelő – álláspontja megérthető bizonyos szempontból, a lényeg azonban mégiscsak az lenne, hogy jó legyen a gyerek(ek) köz­érzete, egészségi állapota.

Az óvodákban – s bizonyára a bölcsődékben is – házirend szabályozza, mely esetekben nem vihető közösségbe a gyermek. A Belvárosi Brunszvik Teréz Óvoda igazgatója, Zelenák Adrienne a rájuk vonatkozó házirendről elmondta: ha hányás, hasmenés, láz áll fenn, akkor otthon kell tartani a kicsit, és orvoshoz kellene vinni. Amikor a lázzal, a hasmenéssel vagy a hányással az óvodában szembesülnek, telefonon jeleznek a szülőnek, hogy lehetőleg minél előbb menjen a gyermekért. Erre azért van szükség, mert az óvónők nem tudják eldönteni, mennyire komoly az adott probléma. Ilyenkor csak orvosi igazolással lehet visszavinni a gyermeket az óvodába.

Náluk is többször előfordul, hogy a szülő betegen hagyja ott a kicsit. Arra is van példa, hogy ezt orvosi igazolással teszi, arra hivatkozva, hogy meggyógyult, pedig még láthatóan nincs egészen jól a gyermek. Természetesen nem arról van szó, ha van egy kis nátha, átlátszó orrváladékkal, vagy ritkán és enyhén köhög a gyermek, hanem arról, amikor bőséges, zöld vagy sárga színű és sűrű az a váladék, és a köhögés is gyakori, zavaró. Arról nem is beszélve, hogy van, aki lázcsillapítóval hagyja ott a gyermeket, s ha a gyógyszer hatása megszűnik, akkor jön a levertség – fogalmazott Zele­nák Adrienne, és hozzátette: a szülői értekezleteken mindig újra és újra foglalkoznak a témával, ennek ellenére nehezen elkerülhető, hogy ezekből a helyzetekből ne legyen időnként konfliktus.

Gruiz Andrea házi gyermekorvos úgy véli: a döntő szempont a gyermek általános állapota

Ha kissé náthás, köhög, de közben eszik, iszik, aktív, jókedvű, akkor nyugodtan mehet közösségbe (viszont ki­egészítő kezelés – orrcsepp, köptető – javasolt). Ám amennyiben a náthás, hurutos betegség – a jó általános állapot mellett – tíz napon túl is fennáll, akkor azért érdemes orvoshoz fordulni, és szükség lehet antibiotikumra. Láz esetén azonban egyértelmű, hogy nem szabad közösségbe vinni a gyermeket! Ha hányás és hasmenés fordul elő, akkor is jobb otthon tartani a kicsit egy napra, s megfigyelni, komolyabbra fordul-e az állapota, hiszen lehet, hogy csak egy gyomorrontásról van szó. A doktornő úgy tapasztalja: vannak intézmények, ahol elfogadóbbak, máshol pedig kevésbé tolerálják akár az enyhébb betegségeket is. Szerinte jobban meg kellene bízni a szülőkben, s ha a nevelők visszaélést tapasztalnak, akkor akár az adott gyermek háziorvosával is fölvehető a kapcsolat.

A probléma most, a hosszabb téli szünet után ismét aktuálissá válhat, mert sok gyermek kerül vissza szinte egyszerre az intézményekbe. Ráadásul jönnek a felső légúti megbetegedések, az influenza, szóval a szabályok betartása mellett sok türelemre, nagyobb odafigyelésre és kölcsönös megértésre lesz szükség mindenki részéről.