Sem vízpótlás, sem vízeresztés nincs folyamatban a Velencei-tavon

Megyénk aktuális vízügyi és vízgazdálkodási helyzetéről Tóth Sándorral, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk. Amint megtudtuk tőle: a vízügyi igazgatóság kezelésében áll hazánk természetes nagytavai közül a Balaton és a Velencei-tó, valamint 10 víztározó, 120 kilométer hosszúságú folyó, 924 km kisvízfolyás, 282 km belvízcsatorna és 242 km árvízvédelmi töltés.

Fejérben 2018 decembere csapadékszegény volt. Területi átlagban mindössze 19,4 milliméter csapadék hullott, ami a sokéves havi összeg 47 százaléka. A vízügyi állomásokon 1224 mm közötti csapadékot észleltek, melynek nagyobb része eső formájában érkezett. Összefüggő hótakaró december 15-16-án alakult ki (4-5 centiméter). Az új év január 8-áig eltelt időszakában, területi átlagban 6,4 mm csapadék hullott, ami a sokéves teljes havi átlag 20 százalékát teszi ki. Azonban a hónap nagyobb része még előttünk áll, és az előrejelzések szerint további csapadékra számíthatunk. A mérőállomásokon a hét nap alatt 3,5-7,9 mm közötti csapadékösszegeket regisztráltak, a január 8-ai mérési adatok alapján a hótakaró vastagsága 5 cm volt.

A havi közepes léghőmérséklet decemberben is meghaladta a sokéves havi értéket. A közepes léghőmérséklet 1,5 Celsius-fok volt, ami 1 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. A megye területén decemberben 17-től január 8-ig 6 alkalommal fordult elő fagyos nap, amikor a léghőmérséklet napi minimuma 0 °C alatt maradt. A mostani téli időszakban az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet január 7-én regisztrálták Agárdon, -9,8 fokot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hat havi előrejelzése szerint január és február az átlagosnál kissé csapadékosabb, január az átlagosnál kissé melegebb, február a sokéves átlagnak megfelelő hőmérsékletű lesz.

– A Velencei-tavon jelenleg nincs sem vízpótlás, sem vízeresztés folyamatban – mondta el a műszaki igazgatóhelyettes. – A múlt év őszén megtörtént a Zámolyi-tározó teljes leürítése, a vizet a Pátkai-tározóba kormányoztuk. A Pátkai-tározóból november 28. és december 21. között történt vízeresztés, melynek célja a Velencei-tó vízpótlása volt. A vízpótlás kezdetekor a tó vízállása 128 cm-t mutatott, ami 2 cm-rel elmaradt a minimális szabályozási szinttől. A december 21-ei – a jegesedés megkezdődése miatt végrehajtott – zsilipzárás idején 135 cm volt a tó vízállása, ami 5 cm-rel meghaladta az aktuális minimális szabályozási szintet. A teljes zsilipzárást követően a Zámolyi-tározó feltöltődése folyamatos.

A Velencei-tó agárdi vízmércéje január 8-án reggel 137 centimétert mutatott, ami 7 cm-rel haladja meg az aktuális minimális szabályozási szintet. Összefüggő állójég december 18. és 24. között, majd január 7-én alakult ki a tavon. A jégtakaró jelenlegi vastagsága, az igazgatóság agárdi vízmércéjénél 4 cm. A Pátkai-tározó vízszintje 527 cm (51 százalékos mederteltség), a Zámolyi-tározó vízállása 142 cm (7 százalékos mederteltség).

A tó vízminősége a víz kémiai összetétele alapján jó, enyhén lúgos, viszonylag magas sótartalmú. Problémát esetenként az algák tömeges elszaporodása jelenthetne, de 2018-ban, akárcsak az elmúlt években, nem észleltek ilyet a szakemberek. A tóban hosszú évek óta nem alakult ki a fürdőzést vagy az egyéb vízhasználatokat veszélyeztető vízminőség.

A tó vízrendszeréhez tartozó két tározóban (pátkai, illetve zámolyi) már nem ennyire kedvező a helyzet. Ott a fürdővízre vonatkozó határértéket meghaladó klorofillkoncentrációt is gyakran mértek. Ennek például a Velencei-tó vízpótlása során lehet jelentősége, mert magas algatartalmú vizet nem érdemes a tóba vezetni. A vízpótlás során a vizet a mocsári növényzettel, náddal benőtt területeken vezetik a tóba, ahol az algák kiszűrődnek, tehát a rekreációs célokra használt területekre nem jutnak el.

– A tó vize 2018-ban a megelőző évekhez hasonlóan vízminőségileg megfelelő volt, vízminőségi probléma (halpusztulás, jelentős algásodás) nem alakult ki – tette hozzá Tóth Sándor.