Ha valaki jól eligazodik a való életben, akkor a neten is védettebb

Csaló webáruházak

Kétszázezer forintos note­book negyed áron, márkás póló alig ezer forintért – csak két példa a tipikus internetes átverésre. A külföldi internetes áruházakban rengeteg termék érhető el csábító áron, de vajon meg lehet-e rendelni ezeket biztonságosan?

Ami kell: a weboldal megbízhatósága, háttér-információk, vélemények, fórumok, reklamációs lehetőség, közönségszolgálat, nyelvtudás. Már elég kevés informatikai tudással is lehet webáruházat nyitni, de az „IstiPisti kisboltja”, vagy valami hasonló „érdekes” nevű áruházaktól ódzkodni kell. Csak hivatalos helyről szabad rendelni! A hazai nagy cégeknek általában cégnév.hu típusú webhelyük van, míg a külföldieknek leggyakrabban nagymárka.com, vagy valami hasonló címük. Nagyon körül kell nézni a nevesincs weboldalakon. Csak biztonságos weboldal: https-protokoll kizárólag. Ezt a weboldal címe előtt egy kis zöld lakat jelzi. Így az adatfolyam megfelelő titkosítással megy az interneten keresztül.

Vírusirtó, tűzfal, egyéb biztonság is kell – főleg a saját gépre. Persze mindent a lehető legfrissebb verzióval és adatbázissal. A biztonsági ada­tainkat soha nem szabad megadni egy nyílt hálózatra kötött gépen, így például soha nem szabad egy webkávézóban vásárolni vagy bankolni! Bankkártyaadatok csak biztonságosan. Ha nem mindent értünk, akkor nem szabad vásárolni!

Az Európai Unió területén nincsenek vámok, de más a helyzet a nem EU-s címről rendelt árukkal. Értékfüggően vámot is kell fizetni például a Kínából vagy az USA-ból rendelt áruk után.

A jelenlegi magyar szabályozás szerint létezik a vásárlástól való elállás joga. Ez azt jelenti, hogy az interneten rendelt áruk esetén a vevő egyoldalúan visszaléphet, és a termék (hiánytalan) visszaküldése után lehet kérni az ár visszafizetését – általában 14 naptári napon belül. Külföldi megrendelés esetén mindig meg kell bizonyosodni a jótállásról, illetve a garanciáról is.

Bankszámlaadatok

Mindig óvatosan a bankkártyánk vagy a bankszámlánk adataival! Például ki venné észre, ha 300 forintot leemelnének a bankszámlájáról havi egy-két alkalommal? De 10 ezer ilyen bankszámla-­tranzakcióval már igencsak több milliót lehet keresni.

Sokszor próbálkoznak azzal, hogy hamis weboldalakra irányítják rá a figyelmünket, melyben, mondjuk, az áramszolgáltató kéri az adatainkat ellenőrzésre.

Ehhez küldenek egy hivatalosnak tűnő levelet, és a háttérben működik is egy hivatalosnak tűnő weboldal, de a befizetendő összeg itt csak átverés. Sajnos sokszor a bankok oldalát is hamisítják, erre érdemes vigyázni. Ami kiemelten fontos: egy bank soha nem kéri e-mailen az ügyfelei adatait és/vagy bankkártyaszámát.

Kiberzaklatás (cyberbul­lying)

Különösen tizen-huszon­évesek körében népszerűek a közösségi honlapok/alkalmazások. Sok fiatal szerint itt zajlik az életük, és itt kiemelten fontos népszerűnek, jópofának, szépnek stb. lenni. De! Például egy grimaszos fotóval vagy igen rosszul sikerült buliképpel is alááshatunk az illetőnek. Ha ezt akarva vagy akaratlanul, de sértően tesszük, főként, ha rendszeresen, akkor ez a kiberzaklatás.

Pontosítva: cyberbullyingről akkor beszélünk, amikor az interneten, mobiltelefonon keresztül rendszeresen érkeznek valakitől vagy valakiktől olyan üzenetek, amelyek sértők, félelemkeltők vagy manipulatívak, és a címzett önbecsülését próbálják aláásni. Magyarországon ez még nem annyira jellemző, mint külföldön, de a cyberbullying első tragikus kimenetelű esete 2003-ban történt Amerikában. Az áldozat a 13 éves Ryan Patrick Halligen volt.

A fiú kisgyerek kora óta tanulási nehézségekkel küzdött, osztálytársai emiatt rendszeresen maróan gúnyolták. Idővel úgy tűnt, hogy javul a helyzet, mivel legfőbb zaklatójával is sikerült zöld ágra vergődnie. Aztán a nyári szünetben az egyik menő osztálytársnőjével is csetelni kezdett, így Ryan életében először már várta a tanítás kezdését. Az évkezdés után azonban csalódnia kellett, mivel kiderült, hogy a békülés és az új barátnő is csak átverés volt, hogy így újabb eszközökhöz jussanak a bántalmazói. A lány intim információkat csalt ki belőle a neten keresztül, amikkel azután az egész iskola előtt nevetségessé tették. A fiú nem bírta tovább a folyamatos megaláztatásokat, és végül a fürdőszobában felakasztotta magát. Megelőzés: ha valaki jól eligazodik és védekezik a való életben, akkor a neten is védettebb. Ilyen esetben fontos tapasztaltabb emberhez (szülő, tanár, informatikus) fordulni, és ne okozzon gondot a segítség kérése sem.

Gyermekpornográfia (pedofília)

Ez az internet sötét oldalának (dark web) jelenlegi legdurvább megnyilvánulása. Világszerte ez a legerősebben üldözött szegmens, ezért igen titokban terjednek ezek a hálózatok, hozzáférések.

A szolgáltatók zéró toleranciát hirdetnek az ilyen oldalakkal szemben.

Ezt segíti ráadásként a legismertebb hackerközösség, az Anonymous akciója, amikor egy-egy tárhelyszolgáltatót feltörve „lelövik” az ilyen oldalakat. Másik példa: az Anonymous 2011-ben negyven gyermekpornóoldal ellen indított támadást, ezek közül a Lolita City volt a legjelentősebb – itt több száz felhasználó adatait is megszerezték.

Plusz egy: jogi háttér

Az Európa Tanács 2001. november 23-án Budapesten fogadta el a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményt. Az egyezmény 2004. július 1-jén lépett életbe, miután az Európa Tanács öt tagállama – köztük hazánk – ratifikálta azt. Azután 2011. október 1-jéig az Európa Tanács további 31 tagja és az Amerikai Egyesült Államok is ratifikálta az egyezményt.

Az egyezmény védeni kívánja a számítástechnikai rendszerek, hálózatok, adatok hozzáférhetőségének sérthetetlenségét, az ilyen rendszerek titkosságát; biztosítani a rendszerek, hálózatok, adatok visszaélésszerű használatának megelőzését.

Az egyezmény bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen eseteket.

Továbbá meghatározza a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő felderítést, nyomozást és üldözést, a nemzeti és nemzetközi szinten biztosító jogköröket és rendelkezéseket.