Út szélén várakoznak az utasok a megyében

Novemberi írásunkból egyértelműen kiderült, a buszváró építése minden esetben – lakott településen kívül is – az illetékes önkormányzat dolga. Ott döntik el, építenek-e várót, vagy sem és ha igen, akkor milyen fajtát. Lapunk azonban ennél most tovább megy.

Aki naponta busszal jár munkába, iskolába, de aki csak gépkocsival közlekedik, az is tudja, látja, jó néhány olyan buszmegálló létezik – tegyük hozzá, nem csak megyénkben –, ahol a megállót jelző táblán kívül az égvilágon semmi más nincs. Vagyis a várakozó utasok télen-nyáron, esőben és tűző napsütésben is, sokszor az út szélén állva – ezáltal kitéve egy esetleges balesetnek – várják a buszt. Feltettük tehát a kérdést: milyen szabályok vonatkoznak a buszmegállók kialakítására? Elég, ha egyetlen táblát „leszúrnak” az út szélére és alá kiteszik a menetrendet?

– Tulajdonképpen igen. Nincsen semmilyen szabályozás arra nézve, hogy öblöt vagy peront kellene kialakítani és ez igaz a buszváróra is. Egyébként egyik sem a közlekedési vállalat feladata. Nekünk mindössze a megállóhelyen a KRESZ-tábláról és az arra kihelyezett menetrendi tájékoztatóról kell gondoskodnunk – tudtuk meg Pruzsina Alice-tól, a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. kommunikációs és marketing főmunkatársától. Megkerestük hát a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t is, ahol Molnár István, Fejér megyei igazgató a következő tájékoztatást adta:

– A buszmegálló a KRESZ szerinti táblával megjelölt, a tömegközlekedési járatok menetrend szerinti megállására szolgál, mely lehet buszöbölben vagy a forgalmi sávon kijelölt megálló is. A megállókban általában járda vagy peron segíti az utasok le- és felszállását, bár sok helyütt még az útpadkáról kell fellépni a buszra. A peronok építését nem írja elő kötelező jogszabály. Társaságunk abban az esetben teszi ezt meg, ha az utat teljes körűen korszerűsítjük, mint például a Mór–Pusztavám közötti úton néhány évvel ezelőtt. Egyébként a peronok is önkormányzati beruházásban épülhetnek.

Hangsúlyozzuk: épülhetnek, vagyis ez nem kötelező. Mindezek után, tekintve, hogy az egész téma néhány Vértesboglár és Csákvár között található megálló kapcsán vetődött fel, megkérdeztük Bánszki Istvánt, Zámoly polgármesterét. Elmondta, egyetlen buszváró kialakítása nagyjából 300-500 ezer forintba kerül, és akkor még nem beszéltünk a peronról és az öbölről, amelyek megépítése további jelentős összeget emészt fel. Zámoly kis település, ahol jóval fontosabb fejlesztésekre is szükség van még, ezért a településen kívül eső buszmegállók kulturáltabb kialakítása egyelőre nem fér bele a büdzsébe. A csákvári aljegyző, Zsichla Gergely pedig arról beszélt, a Móriczmajorhoz vezető bekötőútnál lévő buszmegállót főként akkor használják az ottani lakosok, amikor nincs falugondoki busz – ez reggel és délután is hozza-viszi a felnőtteket és gyerekeket –, és mivel eddig nem érkezett lakossági megkeresés az önkormányzathoz a megállóval kapcsolatban, nem került napirendre váró építése, esetlegesen öböl, vagy peron kialakítása. Ugyanez igaz a Városkapu dűlőnél lévő megállóra is.

Bánszki István ugyanakkor azt is elmondta, a 2000-es évek elején a körforgalomnál létesített négy buszmegállóval kapcsolatosan Gánt, Csákvár, Csákberény és Zámoly polgármesterei megállapodtak abban, hogy mindegyik önkormányzat – függetlenül attól, hogy egyébként a megállók Zámoly közigazgatási területére esnek – a települése felé vezető úton lévő buszmegállóban megépíti a várót. Ezt azonban végül csak Csákberény és Zámoly tette meg. A téma végére itt akár ki is tehetnénk a pontot. Ám Bánszki István tovább ment és megjegyezte: a körforgalomban nem alakítottak ki – ezt annak idején a közútnak kellett volna megtennie – gyalogos közlekedésre lehetőséget, márpedig ott többeknek is, akik átszállnak, a körforgalmon keresztül átvágva kell eljutniuk a másik megállóba.

Nos, pont helyett, úgy tűnik, újabb kérdőjelre akadtunk.