Kulcshelyzetben az akvakultúra

Erdős Norbert Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselő évek óta dolgozik az akvakultúra kulcspozícióba helyezésén. Jelenleg – többek között – tagja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak és a Halászati Bizottságnak is. Egy 2017. őszi javaslata kapcsán azt taglalta, hogy az unióban a haltenyésztés jelentősen kevesebb forrást kap, mint a halászat, illetve mint amennyit megérdemelne.

Mint akkor kifejtette, a fenntartható módon végzett tengeri halászat nem lesz képes kiszolgálni a halászati termékek iránt a világban egyre gyarapodó keresletet. Ezért erőlteti EP-képviselőként az akvakultúra és így a haltenyésztés pozíciójának megerősítését. Tavaly szeptemberben azzal állt a hazai közvélemény elé, miszerint a Halászati Bizottságának képviselői is készek támogatni az akvakultúrát.

Egy múlt havi sajtótájékoztatón pedig már arról számolhatott be, hogy a magyar javaslatok hatékonyan szolgálták az édesvízi halgazdálkodás ügyét, s az ágazat 2021-től az eddigieknél nagyobb támogatásokra számíthat!

Erdős Norbert múlt héten Brüsszelben, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap kapcsolódó vitája, illetve az uniós halászati politikáról szóló szavazás kapcsán rendkívül pozitívan értékelte, hogy az Európai Unió végre hangsúlyosan támogatja haltenyésztők tevékenységét.

– Az uniós akvakultúra-ágazat ettől a lépéstől jelentős lendületet kaphat. Egy friss uniós tanulmány szerint globális szinten 2016-ra a bevételek megduplázódtak, s a foglalkoztatás is növekedett a 2014-es évhez képest az ágazatban. A haltenyésztésnek tehát komoly munkahelyteremtő képessége van a vidéken élő polgárok számára. Ezért is kell ide helyeznünk a hangsúlyt! – fogalmazott. – A magyar édesvízi haltenyésztők magas minőségű, egészséges halászati élelmiszereket állítanak elő, továbbá a változatos élővilágot eltartó halastavaik révén komoly környezeti és természetvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak – mondta el ugyanitt.

Más, a Magyar Tudományos Akadémiától érkező hírek is az akvakultúra jelentőségére mutatnak rá. A MTA Ökológiai Kutatóközpontjának napokban kiadott közleménye egyenesen a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémájaként nevezte meg a tengereken tapasztalható túlhalászatot. A MTA Balatoni Limnológiai Intézete pedig vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit vizsgálva azt kutatja, mely halfajok fontosak kevésbé, illetve jobban az ökoszisztéma fenntartásához. Értelemszerűen előbbiek halászása volna ildomosabb. Egyfajta halászati kvóta, ajánlási lista létrehozását eredményezheti a munka.

Érdekes példát hozott a halfogyasztás fenntarthatóságára az MTA. Egy japán szusiétteremben – egy telefonos applikáció segítségével – a vendégek aszerint választhatják ki a tányérjukra kerülő fogást, hogy melyik elfogyasztása a leginkább fenntartható.