2019.05.08. 12:00
Deák-ösztöndíjas kutatók a Városházán
Deák Dénes könyvtáros, műgyűjtő, művészeti író Budapesten élt, ám 1991-es végrendeletében szinte minden ingó és ingatlan vagyonát Fehérvárra hagyta. Gyűjteményének egy része – jórészt festmények – már korábban a városba került, ebből jött létre 1988-ban a Deák Képtár.
Egykori Deák Dénes-ösztöndíjasok jöttek előadni Fehérvárra
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Tizenkét előadó tartott előadást az emlékkonferencián, amelyet a Deák Dénes-díj, illetve -ösztöndíj alapítása óta először rendeztek meg. Az ösztöndíjat, amelyet az alapítványtevő magánvagyonából finanszíroznak, Deák Dénes 1993-ban bekövetkezett halála óta ítélik oda. Eddig tizennégyen nyerték el. Legutóbb Gärtner Petra, a Szent István Király Múzeum munkatársa Aba-Novák Vilmos falképeinek kutatásáért kapott támogatást.
„Alulírott, Deák Dénes, Székesfehérvár városhoz, különösen annak művészeti múltjához és jelenéhez fűződő szívélyes kapcsolataimra figyelemmel, Mátyás királynak, a nagy humanista uralkodónak, a művészetek értő és bőkezű pártfogójának halála 500. esztendejében rá is emlékezve, alapítvány teszek” – olvasta az alapító üzenetét Cser-Palkovics András polgármester, egyben a Deák Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia elején.
Az ösztöndíj, amelyre évente egyszer lehet pályázni, és amellyel olyan, elsősorban művészet-, illetve várostörténészeket támogatnak, akik kutatási témája kapcsolódik Székesfehérvárhoz vagy Deák Dénes szellemi örökségéhez, gyűjteményéhez, 1500 dolláros támogatással, illetve azzal a lehetőséggel jár, hogy a díjazott egy évig Deák Dénes egykori fővárosi lakásában élhet. A keddi konferencián – nem mellesleg Deák Dénes 88. születésnapján – azok jöttek össze és tartottak félórás előadásokat a Városháza Dísztermében az általuk kutatott témáról, akiknek munkáját az elmúlt években az ösztöndíjjal is támogatták. „Időnként érdemes elszámolnunk azzal, hogy örökösként hogyan gazdálkodtunk, gazdálkodunk a ránk hagyott értékekkel”, fogalmazták meg a konferencia meghívóján az apropót. A 12 előadás többsége művészettörténeti témákkal foglalkozott, de hallhattunk a két fehérvári zsinagógáról, illetve a városban űzött középkori mesterségekről is.