Hetedhét Játékfesztivál: két napig a gyerekeké volt Székesfehérvár főutcája

Az időjárás kegyeibe fogadta a gyerekeket szombaton: a nap egész nap ott mosolygott az égen. A játékfesztivál megnyitóját a Városház téren tartották: az érkezőt az Országalmánál „pecázó” gyerekek látványa fogadta. Aztán a kezembe nyomták a programfüzetet, meg azt a menetlevelet, amelyre kilenc állomáson kilenc pecsétet kellett összegyűjteni. Adtak volna a fejemre papírkoronát is, de azt azért inkább nem kértem.

Bár a hetedik Hetedhét Játékfesztivál megnyitóján ott volt Cser-Palkovics András polgármester is, a kétnapos programsorozatot egy kislány nyitotta meg. Rátkai Léna, a Munkácsy-iskola 2.a osztályos kisdiákja hamar letudta a „kötelezőt”: egy rövid tőmondattal elintézte a formaságokat. Ezt követően adtak át az óvodákat képviselő gyerekeknek egy-egy példányt a Barangolás Székesfehérváron, a királyok városában című foglalkoztató füzetből, amelyet Székesfehérvár önkormányzata adott ki. A kiadvány rendhagyó útikalauz óvodásoknak és kisiskolásoknak, amelynek mostani kiadásába már a megújított Csónakázó-tó, illetve a Sóstó is bekerült. Az elkövetkező napokban a színes, nagyalakú füzetből, amelyet a Gyöngyvirág óvodába járó lurkók készítettek, Fehérvár valamennyi nagycsoportosa kap egy példányt.

Sikerült a számítógép elől kimozdítani a kisebbeket is

A kétnapos, a fehérvári Játékmúzeum által inspirált fesztivál gerincét koncertek, színpadi előadások alkották. Ezekhez azonban egy sor kiegészítő program csatlakozott. A „horgászatot” már említettem. A „felhővadászat” a korábbi években is nagy siker volt, így most sem hiányozhatott. Ez abból állt, hogy a vállalkozó kedvű kisgyerek beült egy nyitott fülkéjű repülőgépbe, majd egy szúnyoghálóval le kellett vadásznia azokat a pufók kis bárányfelhőket, amelyek egy madzagra erősítve húztak el a gép előtt. De itt volt a Tintaló cirkusz miniatűr sátra is, meg a Vitéz László bábjáték-automata. A fesztivál bizarr színfoltja volt a Mister Piano, aki egy önjáró zongoránál ülve kergette a szabad színházas Nagy Judit által megszemélyesített gonosz boszorkányt, aki – a fesztivál kerettörténete szerint – nagyon félt a zenétől. „Ez az igazi versenyzongora” – fogalmazott a műsorközlő a fekete kabátos férfi guruló hangszerére utalva. A fesztiválra a gyerekek elvihették kedvenc játékukat is. Az ezzel készült fénykép pedig bekerül a Játékmúzeum virtuális albumába, amelyet ötven-hatvan év múlva a majdani unokáknak mutogathatnak az akkorra nagyszülőkorba érő mai gyerekek.

A summázat: jó volt gyereknek lenni ezen a hétvégén Fehérváron!