Kulcsár István háza biztosítva van ugyan, de mivel nem elemi kár keletkezett, a biztosító nem fizet

Egy olvasónk, Kulcsár István kereste meg a szerkesztőségünket azzal, hogy a Székesfehérváron, egy mellékutcában álló, öreg kis házának megrepedt az utcafronton a fala. A dolog akkor történt, amikor a környéken útépítés zajlott, és a forgalmat átterelték az ő utcájukba. A ház biztosítva van ugyan, de a biztosító nem fizet, arra hivatkozva, hogy nem elemi kár keletkezett. Az eset, miszerint megreped a lakóingatlan fala, nem egyedi, ezért ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Biztosítók Szövetségét, ahol Lambert Gábor kommunikációs vezető válaszolt a kérdéseinkre. Válaszából kitűnt, hogy a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.

A lakóingatlanok 72-73 százalékára kötöttek biztosítást a tulajdonosok

Egyelőre csak 2017-es adatok állnak rendelkezésre, s ezek szerint a biztosítók 686 ezer esetben 39 milliárd forintot fizettek ki lakossági vagyonbiztosításra, ennek döntő részét lakásbiztosítási szerződések alapján. A magyarországi lakásbiztosítások – biztosítótól és biztosítási terméktől függően – 16-32 veszélynemre nyújtanak biztosítási védelmet, melyeket az adott szerződés tételesen felsorol. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jónak mondható, számos nyugat- európai országban sem bevett, hogy a veszélyek ilyen széles körére lehessen fedezetet biztosítani, illetve esetleg csak csökkentett biztosítási összegekkel – hangsúlyozta a MABISZ kommunikációs vezetője. Amennyiben a házfal megrepedése bizonyíthatóan olyan okból következik be, amely a szerződés szerint biztosítási védelem alatt áll (például árvíz vagy földrengés), akkor természetesen térít a biztosító. Létezik a hazai piacon is úgynevezett all risk típusú biztosítás is, amely minden, a szerződésben ki nem zárt esemény bekövetkezése esetén térít, ezen szerződésekhez azonban nyilvánvalóan a kockázatvállalással arányos díjat szab meg a biztosító.

Szigorú jogszabályi kötelezettségek

Amennyiben már a bejelentésből kitűnik, hogy a kár a szerződés szerint nem minősül biztosítási eseménynek, a biztosító ennek megfelelően fog eljárni. A különböző elemi károk definícióit a biztosítási szerződés tartalmazza. Amennyiben az adott helyszínen volt földrengés, azt az illetékes hatóságok adatai tudják bizonyítani. A biztosítónak nem az számít, hogy a repedést statikai hiba okozta- e, hanem az, hogy a szerződésben írt kárt kiváltó esemény nyomán keletkezett-e a repedés. Lambert Gábortól megtudtuk, hogy az ügyfél először a biztosítótól kérhet jogorvoslatot – a biztosítókat szigorú jogszabályi kötelezettségek kötelezik a panaszok kezelésére. Amennyiben az ügyfél az eljárást nem tartja kielégítőnek, az MNB-hez tartozó felügyeleti szervhez fordulhat jogorvoslatért, vagy polgári peres bíróságnál indíthat keresetet; a peres eljárások aránya azonban a valóságban nagyon alacsony. Rákérdeztünk a biztosítási ügynökökre is, akikről vannak, akik úgy vélik, nem minden esetben adnak a szerződéskötéskor teljes körű tájékoztatást. A felelet szerint a biztosítási ügynökök és alkuszok munkáját nemcsak a hazai, de az egyre több követelményt támasztó nemzetközi jogszabályok is meghatározzák.

A biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet. Ezt rögzíti például a tavaly nálunk is hatályba lépet új uniós irányelv, az IDD (Insurance Distribution Directive). A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9 066 független és 19 054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.)

Több tájékoztatás

A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében egyébként már korábban is csak azok voltak bejegyezhetők a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe, illetve azok tarthatták fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel, vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabta a folyamatos képzést is, amelynek el kell érnie a legalább évi 15 órát, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Így – fogalmazott lapunknak küldött válaszában Lambert Gábor – megkockáztatható az a kijelentés, hogy a biztosítási szerződések megkötése során az ügyfélnek több tájékoztatást biztosítanak a jogszabályok, mint a gépjármű vagy lakás megvásárlásakor az autóról, lakásról.