Nem volt olyan nehéz a magyarérettségi

A magyar érettségi, egy tanár szemével

Schneider Beáta, a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium igazgatóhelyettese, végzős osztályfőnök és két érettségiző osztály magyartanára kérdésünkre elmondta, szerinte az első kilencven percre kiírt feladatok közül a szövegértés viszonylag könnyű volt, bár több diák szerint száraz. Ám ez egy tudományos ismeretterjesztő szöveg esetén, mint amilyen ez, a játék fogalmáról szóló is volt, megszokott. A tanárnő szerint azonban érthetőség szempontjából kifejezetten diákbarát volt a téma és az értelmezendő írás is. A hozzá kapcsolódó feladatok már összetettebbek voltak, bár a szövegre konkrétan rákérdező, illetve a némi kreativitást és elvontabb gondolkodásmódot igénylő, egyéni vélemény megfogalmazására irányuló feladatok egyensúlyban voltak. A magyartanár úgy látja, tendencia, hogy a feladatlapot összeállítók arra is kíváncsiak, alaposan elolvassák és jól értelmezik-e a feladatokat a diákok.

Az első kör másik feladata a gyakorlati szövegalkotás. Aki az érvelés megírása mellett döntött, attól azt várták, foglaljon állást, hogy felirattal vagy szinkronizálva jelenjenek-e meg a külföldi filmek. A magyartanár szerint ez aktuális és a diákoknak testhezálló téma.

A választható másik feladat egy hivatalos levél megírása volt: építkezés közben a kertben régészeti leletre bukkant a levél írója, aki a teendők felől érdeklődik az illetékes hivatalban. A téma ugyan kevésbé fiatalos, de a tanárnő szerint a szöveg egy része megalkotható volt a feladatban leírtak alapján.

A vizsga második része az úgynevezett műértelmező szövegalkotás. Ezzel kapcsolatban – miután ma a versek kevésbé népszerűek a fiatalok körében, mint néhány évtizede – az érettségizők minden évben azért drukkolnak, hogy ne csak vers-, de novellaelemzés is legyen a lehetőségek között. Az idén örülhettek, hiszen Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzése volt az egyik feladat. Ez ugyan nincsen benne a gimnáziumi törzsanyagban, ráadásul az elemzéshez nem ártott némi történelmi ismeret sem, de mivel az elemzés egyik szempontja az anya-fiú kapcsolat volt, ezért Schneider Beáta szerint megírható volt e nélkül is. A másik lehetőség József Attila Kertész leszek, illetve Radnóti Miklós Istenhegyi kert című verseinek összehasonlító elemzése volt. Mind a kettő 12. osztályos tananyag, ezért frissen élhetett még mindenki emlékezetében.

Sárbogárdi vélemények

A Petőfi Sándor Gimnáziumban három végzős osztály, 65 diák kezdte meg hétfőn érettségi vizsgáit Sárbogárdon. Amint Boda János igazgató és Novák Kovács Zsolt igazgatóhelyettes tájékoztatta lapunkat: rajtuk kívül, 11. évfolyamosként, 41-en előrehozott vizsgát tesznek angolból és/vagy informatikából.

Barabás Irén tanárnő szerint a magyarérettségi feladatsora korrekt volt: sem túl könnyű, sem túl nehéz, viszont a szövegértéshez talán némileg több időre lett volna szükség. Az egyik feladat ellenben éppen túlzott egyszerűsége miatt okozott fejtörést többeknek.

A végzősök közül Lukács Kata úgy mondta: az első feladatlap kicsit nehezebb volt annál, mint amire számított, de nem megoldhatatlan. Az idő kevésnek tűnt, de szerencsére sikerült minden feladatot megoldania. A folytatásban számított a novellaelemzésre, sokat is gyakorolták, így a vizsga végén megkönnyebbülten jött ki a tanteremből.

Csibrik Annamária ugyancsak a szövegértés részre szeretett volna több időt szánni, szerinte túl sokat kellett írni, de úgy érzi, vette az akadályokat. Mándy Iván novellájának elemzése neki is tetszett, hiszen hasonló feladatokra készültek korábban, így nem érte meglepetés.

A sárbogárdi gimnáziumban a választott tárgyak között az informatika, a földrajz, a biológia, a fizika és a francia, német, olasz nyelv szerepel. Megtudtuk: a korábbi, előrehozott vizsgák miatt a végzősök közül csupán 29-en érettségiznek angol nyelvből.

A továbbtanulási szándékok vegyesek – derült ki villámkörkérdésünk során. A diákok között többen orvosnak, állatorvosnak, jogásznak, mérnöknek és pedagógusnak készülnek, de jócskán akad, aki valamilyen szakmát tanul majd.

Szimpatikus feladatsor

Borbély Gergő az enyingi Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola végzős diákja. Véleménye szerint a középszintű magyar érettségi feladatlapjait jól állították össze a készítők: a szövegértési feladatsor könnyen értelmezhető és viszonylag gyorsan megoldható volt. A rövid szövegalkotási feladatnál az érvelést választotta (úgy érzi, jól sikerült), míg az érettségi második felében számára a novellaelemzés tűnt egyszerűbbnek.

– A matematika miatt aggódom egy kicsit, ugyanakkor reménykedem a legjobbakban – utalt a mai felvonásra Gergő, aki előbb szakmát szeretne szerezni, ezért nem jelentkezett felsőfokú oktatási intézménybe. Így – fogalmazza meg – jelenleg nincsen olyan érettségi tantárgy, amely kifejezetten beleszámít a továbbtanulásába.

Máris nagyon várják az eredményt

A fehérvári Teleki gimibe járó Almássy Levente az első részben a gyakorlati szövegalkotást választotta.

– Egy régészeti feltárás ügyében kellett kérvényt írni az önkormányzathoz. Ezzel, remélem, hogy nagyon jól megbirkóztam. Még nem tudom, hogy lesz a pontozás, ez a javító tanártól függ – fogalmazott. – A második részben Mándy Iván novellájának elemzését választottam. Szerintem ez sem volt nehéz. Azért választottam ezt, mert kicsit közelebb állt a szívemhez, mint József Attila és Radnóti Miklós versének összehasonlítása. 450 szó körül tudtam írni, nagyon elégedett vagyok. Várjuk az eredményt – sürgette újra az idő forgását, és kedvesen a piros tollas tanárokat Levente, aki szeptembertől közgazdaságot szeretne hallgatni a Corvinuson. Hogy minél több felvételi pontot zsebeljen be az érettségin, történelemből emelt szintű vizsgát tesz. S nagyon számít a kiváló informatika eredményére is. Utóbbi tárgyból, bölcs előrelátással, már tavaly letette az érettségit.

A magyarhoz olvasottnak kell lenni

A Telekiben emeltszintű magyar vizsga is zajlott. Erről Rozsnyai Dominikot faggattuk ki. A fiatalember csókakői, a székesfehérvári Deák szakközépbe jár. Ti. arányaiban csak kevesen emelteznek, így aztán a hétfői napon Dominiknak „idegenben” kellett teljesítenie a maratoni dolgozatot. Nekik is 4 órájuk volt. Az ő sulijukból más nem is jelentkezett az emelt magyarra. Dominik úgy érzi, nem volt annyira nehéz az emeltszintű feladatsor, hiába rémisztgették páran tréfából.

– Szakközepes vagyok, ezért nem volt rá lehetőségem, hogy emeltszinten tanuljam bármelyik tantárgyat, ettől függetlenül, szerintem teljesíthető feladatok voltak. Persze olvasottnak kell hozzá lenni, de a magyarnak ez a lényege! – szögezte le.

A szövegértési feladatok után Tandori Dezső Semmi kéz című versét kellett elemezniük, az érvelési feladatban pedig abban kellett állást foglalniuk az emeltszintűt író diákoknak, – s véleményüket érvekkel alátámasztani –, hogy joggal kapta-e meg 2016-ban az énekes, dalszerző Bob Dylan az irodalmi Nobel-díjat. Dominik szerint bizony joggal!

A fiatalember erőst számít az emeltszint plusz pontjaira. – Kellenek nagyon a pontok – fogalmazott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szeretne bejutni.

Mint mondta, ma délután már nem készül a keddi matekra, de a szerdai történelemre átnéz még egy s mást.