Az év madara: az éjszaka sötétjében támadó, ragadozó baglyok versenye ez

Idén a hosszú lábú, hosszú csőrű, fekete-fehér, ám lába piros gólyatöcs van topon, tavaly a címerekben is szívesen használt, az erőt szimbolizáló vándorsólyom, 2017-ben pedig a tengelic (vagy tengelice) lett az év madara, a picike pintyféle, aki azt énekli – egy Nemes-Nagy Ágnes versből tudja ezt minden gyerek –, hogy: „cipity Lőrinc, cipity Lőrinc, / tyaf, tyaf, tyaf”. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította útjára, időközben a világhálóra költöző „Év madara” versenyét. A további visszanézéstől most eltekintünk; előrenézünk. Hiszen már úgyis tart az idei viadal. Az erdei fülesbagoly, a füleskuvik, valamint az uráli bagoly van versenyben a 2020-as esztendő magyarországi „Év madara” titulusért.

Bárki szavazhat július 25-e, jövő hét csütörtök 12 óráig, azaz délig, az MME honlapján.

Nézzük a trónvárományosokat! Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb bagolyfaj hazánkban, főként a Dunántúlon és az Alföldön honos. Védett, eszmei értéke 50 ezer forint. Testhossza 35–40, szárnyfesztávolsága 90–100 centiméter, testtömege 220–435 gramm között szokásos. Jellemzője nagy tollfüle, s bámuló narancsos-vöröses szeme. Parkok, temetők, erdőfoltok, folyóárterek fáin él. Hallása, látása közvetett, éles, hegyes csőre és lába közvetlen fegyvere vadászatkor. Főleg rágcsálókat eszik, legfinomabb számára a mezei pocok. Havas teleken kedves eledele a veréb. Saját fészket csak azért se épít, varjak, szarkák fészkeit preferálja. Ha úgy adódik, nem tétovázik, kiebrudalja a fészek építőjét otthonából.

A füleskuvik (Otus scops) egyetlen Magyarországon költő vonuló bagolyfaj. Fokozottan védett, eszmei értéke 100 ezer forint. Gyümölcsösökben, szőlőkben, fenyvesekben, de kertekben és parkokban is megtalálható, ezeket mind szívesen használja költőhelyül. Odúlakó. Testhossza körülbelül 20, szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 79–93 gramm. Remekül álcázza magát, ha veszélyt érez, tollazatát lesimítja, merev testtartásba helyezkedik: így szinte faágnak látszik. Tollai színe ebben kedveznek számára. Rovarokat, kisemlősöket, gyíkokat, madarakat eszik.

Az uráli bagoly (Strix uralensis) Magyarországon a Zempléni-hegység bükköseiben és az Északi-középhegységben észlelhető, található. Fokozottan védett, eszmei értéke 100 ezer forint. Tollazata színe szürkésbarna, hátán sötét minta ékesít. Kerek feje van, csőre sárgás vagy narancs­színű, szeme fekete. 50–59 centiméter hosszúságú, hímjei szárnyfesztávolsága 115, tojóié 125 centiméter. Testtömegük 540–730, illetve 720–1200 gramm. A tojó a termetesebb.

Az uráli bagoly tojói faodvakban vagy ragadozó madarak elhagyott fészkeiben költenek. Rágcsálókat, kisemlősöket, madarakat, kétéltűeket fogyaszt.