2019.07.31. 14:00
Mezőszentgyörgyi Dávid a fehérvári campus jövőjének kidolgozásáért is felelős
Mezőszentgyörgyi Dávid személyében néhány napja új rektori megbízott dolgozik a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán. A Fehérvárhoz sok szállal kötődő szakemberrel az előtte álló feladatokról és kihívásokról beszélgettünk.
A székesfehérvári születésű Mezőszentgyörgyi Dávid rektori megbízott a fehérvári campus jövőjének kidolgozásáért is felelős Fotó: Corvinus
– Székesfehérvári születésű vagyok, 1992-ben a Vasvári Pál Gimnáziumban érettségiztem, s az Alba Regia SC kosárlabdacsapatában játszottam – idézte fel a múltat az egyetemi docens.
– Szüleim ma is itt laknak, éppen szemben a campusszal, a Budai úton, húgom is a városban dolgozik. Édesapám sportvezető volt nyugdíjba vonulásáig, sokaknak onnan lehet ismert. Tehát elég sokáig Fehérváron éltem, majd Kaposvárra kerültem egyetemre, agrármérnökként végeztem 1997-ben. Állattenyésztés tudományokból doktoráltam, egészen pontosan a juhtenyésztés volt a témaköröm, aztán Debrecenben habilitáltam folytatva a tudományos pályát.
Kutatói közösségek is létrejönnek az új épület átadásával
A juhtenyésztés azért elég messze esik jelenlegi feladatától. Vagy tévedek?
– Igen is, és nem is. A Kaposvári Egyetemen rektorhelyettes voltam, onnan 2017-ben kerültem Budapestre, a Corvinusra, amely, bár kevesen tudják, de vidékfejlesztési agrármérnököket is képez az Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszéken. Nemzetközi szinten például igen elismert a terület publikációs tevékenysége. Hét tantárgynak vagyok egyetemi docensként a tantárgyfelelős oktatója, s van egy szak, amely kezdetektől elérhető képzési formaként létezik Fehérváron: agrobusiness-menedzsment szakirányú továbbképzési szak, amelynek felelőseként is dolgozom.
Itt álljunk meg egy kicsit: mi az, hogy agrobusiness, magyarul agrobiznisz-menedzser? Lefordítaná?
– Ha a magyar gazdaságot nézzük, az agrárium úgy 2-3 százaléka a GDP-nek. Az agrobiznisz, az agrárium köré épülő kiszolgáló ágazat azonban a teljes GDP-nek már a 13 százaléka: ilyen a banki és szolgáltatási szektor, a gépgyártás, az élelmiszeripari kereskedelem. A szak az agrárium köré épülő teljes iparági környezet közép- és felsővezetői képzését hivatott szolgálni.
Mi hozta vissza Fehérvárra?
– A kötődés nyilván fontos, hiszen jól emlékszem arra, amikor én itt a Budai úton gyerekkoromban még szovjet katonákkal találkoztam. Szakmailag: a Székesfehérvári Campus elért egy olyan fejlődési szakaszt, ahonnan tovább lehet, és tovább is kell lépni. Rektor úr arra kért fel, hogy dolgozzam ki az intézmény stratégiai irányvonalát, amely működést természetesen a várossal és a másik két felsőoktatási intézménnyel együttműködve képzelem el, hiszen Fehérvár nagyon sok erőforrást fektet a felsőoktatásba.
Székesfehérvárnak ugyanaz az előnye, mint a hátránya: közel van Budapesthez, ezért az „agyelszívás” jelentős mértékű. Nagyon sok fehérvári távozik végleg vagy ingázik a fővárosba a jobb fizetések és a kedvezőbb előrejutási lehetőségek miatt. A rendszerváltás óta Fehérváron nagyon sokat tettek azért, hogy ez ne így legyen, s ebben kiemelt szerepe van például a sportnak, a színháznak, a fesztiváloknak, de a felsőoktatásnak is.
Célként fogalmazták meg már korábban is, hogy a székesfehérvári campus képzési színvonala megegyezzen a budapesti intézmény képzési színvonalával. Igen, de hogyan?
– A fejlesztések egyértelmű irányt mutatnak. Szeptember elején adjuk át az új épületet, de további fejlesztések is lesznek: ez a világszínvonalú infrastruktúra is vonzó kell, hogy legyen a hallgatók számára, nem csak a piacképes diploma megszerzésének lehetősége. Arra törekszünk, hogy legteljesebb mértékben kiszolgáljuk a hallgatói igényeket. Az új épület átadásával nemcsak a körülmények válnak világszínvonalúvá, de például kutatói közösségek is létrejönnek, amire az új laborok kiváló lehetőséget nyújtanak. Nemcsak hallgatókkal kívánjuk megtölteni a campust, hanem kutatási programokkal is: ez a stratégiánk másik eleme. Mindezt kiegészíti az úgynevezett harmadik missziós tevékenység, aminek lényege, hogy azok az eredmények, amelyek megjelennek az oktatás és a kutatás területén, közvetlenül hasznossá váljanak a társadalom számára.
Ez így jól hangzik, de miként jelenik meg a gyakorlatban?
– Ez azt jelenti, hogy szeretnénk „élő” campust varázsolni, még jobban nyitni a város, a városi civil szervezetek, a városba települt hazai és nemzetközi cégek felé. Az infrastruktúránk több mint alkalmas lesz arra, hogy az ő rendezvényeiknek is helyt adjon. Ha valaki kutatni szeretne, ahhoz a laborunkat rendelkezésre tudjuk bocsátani. Ezekhez a feladatokhoz és lehetőségekhez kapcsolódik a különböző mesterszakok beindításának terve, hiszen a legjobb az, hogy ha nem három, hanem öt évet töltenek nálunk a hallgatók, célunk, hogy akár doktori disszertációk, jegyzett tudományos eredmények is szülessenek. Ez kihívást jelent, amelynek szeretnénk megfelelni.