2019.07.24. 07:00
Elemzés a vértesaljai vérebek nyomában – A veszélyes eb vadállat
Olvasóink emlékezhetnek arra, hogy a csókakői súlyos kutyatámadással kapcsolatban több kérdés is felvetődött, melyeket a rendőrségnek és a kormányhivatalnak is feltettünk.
Valószínűleg az egyedüliként Csókakőn maradt rottweilert sem vizsgálta meg senki Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy az igazságügyi állatorvos mit állapított meg a vétkes kutyánál.
A kormányhivataltól ezt a választ kaptuk, amit július 18-i számunk 3. oldalán közöltünk is: „A karantént biztosító menhely tájékoztatása szerint a kutyát – a tulajdonos nyilatkozatára, kérésére – véglegesen elaltatták.” Nos, erre a furcsa válaszra reagált a menhely vezetője, Molnár Tamásné, melyet most lapunkban közlünk.
Nos, erre a furcsa válaszra reagált a menhely vezetője, Molnár Tamásné, melyet e helyen közlünk a szöveg érintetlenségét szem előtt tartva:
„Bár a tulajdonos már az elszállítás pillanatában kérte az állat elaltatását, a jogszabálynak megfelelően elrendeltük a 14 napos veszettség-megfigyelést. Ezen időszak alatt a hatósági állatorvos jegyzőkönyvet készített az állat viselkedéséről, illetve a rendőrség mintát vett az állatról. Ezt követően szüntetik meg a lefoglalást, ami lehetővé teszi az állat kiadását, vagy elaltatását.
Az állat csak abban az esetben kerülhetett volna vissza a tulajdonosához, ha a gazda a veszélyes eb tartására vonatkozó előírásokat teljesíteni tudja.
Az állatvédelmi hatóságként eljáró járási hivatal az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben
a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, ebbe az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt. Veszélyes eb kizárólag engedéllyel, jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (transzponder) megjelölve tartható.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Tilos a veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is –, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele. A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni. A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.
Jelen esetben nem történt bűnjel-megsemmisítés, mivel a szükséges információk, vizsgálatok már rendelkezésre állnak, emiatt nem szükséges a további lefoglalás. Az elvégzett vizsgálatokat követően semmi nem indokolta az állat további tartását, megfigyelését.”
Eddig tartott a menhely vezetőjének leginkább jogi észrevétele. Ebből világosan kiderül, hogy az a rottweiler, amelyik a brutális támadást intézte a csókakői kislány ellen, veszélyes ebnek számított az a) pont alapján, de ismereteink szerint a b) pontot is „teljesítette” a támadó kutya, mert pszichikai állapota erre utalt. Az viszont – a sok egyéb kérdés mellett – nem világos: a Móri Járási Hivatal miért nem vizsgáltatta be a támadó kutyával egy alomban élő négy társát? A négy rottweilerből három már eltűnt, reméljük, sosem hallunk róluk mint veszélyes ebekről!
