2019.08.28. 11:30
A fiatalok jelentik Sárbogárd jövőjét
A település Fejér megye déli részének járásközpontja. Földrajzi elhelyezkedése predesztinálja erre a központi szerepkörre, de fejlettsége a megye északi részéhez képest alacsonyabb szintű. A lemaradás nem új keletű, de sajnos nehezen csökkenthető.
A második RunBogárd futóverseny idén tavasszal Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap
A jelenlegi városvezetés 2010 óta igyekszik lendületet adni a településnek, amelynek eredményei tagadhatatlanok, de tennivaló is van még bőven. A már az előző ciklusban megkezdett közszolgáltatói infrastruktúra-fejlesztés és infrastruktúra-korszerűsítés terén igen nagy összegeket felemésztő beruházások zajlottak a városban. Ugyan a szolgáltatást nyújtó intézmények közül jó néhány nem tartozik az önkormányzat szárnyai alá, mégis örülnek minden fejlesztésnek.
Az eredményekről és a tennivalókról Sükösd Tamás polgármesterrel és Novák-Kovács Zsolt alpolgármesterrel beszélgettünk.
A már korábban megújult gimnázium és rendelőintézet mellett sikerült energetikai szempontból korszerűsíteni a művelődési házat és a polgármesteri hivatal épületét is, mely utóbbit a járási hivatallal közösen használnak. A város kezelésében lévő valamennyi óvoda esetében jelentősen javítani tudták az elhelyezési körülményeket, hiszen megvalósult az intézmények energetikai fejlesztése, s több ütemben tetőcserére is sor került. A töbörzsöki városrész óvodája szorul még tetőcserére, de a közeljövő tervei között ez is szerepel.
Örvendetes a demográfiai folyamatok terén az, hogy egyre több a kisgyermek, akiknek a szülei bölcsődei vagy óvodai ellátást vennének igénybe. Ez is indukálta a bölcsődei férőhelyek bővítését az új csoportszoba kialakításával. Az önkormányzat mindezt saját erőből oldotta meg, míg az óvodai férőhelyek bővítését pályázati segítséggel vitték végbe. A fejlesztések a dolgozói létszám bővítésével is együtt jártak, de ennek terheit a város szívesen magára veszi, hiszen a következő generációk a város jövőjét jelentik.
Évszázados gond a belvíz, késik a kerékpárút
Az infrastruktúra fejlesztése terén persze még számos tennivaló akad. A helyi lakosok számára érthetően mindegy, hogy ki a tulajdonosa valamely infrastrukturális elemnek, a lényeg az, hogy jól, sőt jobban működjön, s kényelmesebbé tegye a mindennapokat.
Ezen a területen is sikerült előrelépést felmutatniuk.
A városnak több évtizedes, ha nem évszázados problémája a belvizek és csapadékvizek elvezetése. A probléma viszonylag gyorsan fokozható, hiszen egy vízelvezető árok betemetése, arra való ráépítés, vagy egy külterületi árok beszántása könnyen megvalósulhat, s ez a kedvező időjárású időszakok miatt sokáig nem is tűnhet fel, de az utóbbi évtized egyre változékonyabb, szeszélyesebb időjárása szó szerint felszínre hozta a vízelvezetés gondjait. A megoldás nagyságrendekkel nehezebb. Több fázisban, a leginkább érintett területeken sikerült pályázati pénzek felhasználásával a vízelvezető rendszert biztonságossá tenni. Van még feladat e téren is, de már látható a folyamat vége. Ehhez persze szükséges a lakossági szemlélet változása, vagyis, hogy a lakók magukénak érezzék az előttük futó árkot, ne hagyják azokat eldugulni, s ne akkor kérjenek segítségért, amikor már nyakukon a víz, s kérjék számon az önkormányzatot, hanem előzzük meg a bajt azzal, hogy figyelünk a környezetünkre. Természetesen, ha valaki egészségügyi vagy szociális okból erre nem képes egyedül, segít az önkormányzat.
Sajnos csúszik a már régóta vágyott kerékpárút kivitelezése, pedig megnyert, több száz milliós támogatással bír az önkormányzat, de a pályázat beadása és kivitelezése között annyira elszabadultak az építőipari árak, hogy a rendelkezésre álló összeg egyszerűen nem fedezte volna a beruházást. Módosítani kellett az elképzeléseken, újra kellett gombolni a kabátot, de minden reményük megvan arra, hogy elkészüljön a kerékpárút a sárszentmiklósi városrészben.
Szintén a közlekedés javítását szolgálja a gyalogjárdák javítása, újraépítése. Sárbogárd településszerkezete, belterületi útjainak a hossza a város lakosságszámához képest igen nagy, s az is igaz, hogy sok-sok évtized elmaradt karbantartását, fejlesztését kell pótolni.
De haladnak. Először a legrosszabb állapotban lévő utakat, járdákat újítják föl, s valós szándékuk, hogy valamennyit rendbe tegyék.
A lakosság időről időre az önkormányzati képviselőkön kéri számon a 63-as főút felújítását, pedig az nem tartozik joghatóságuk alá, így a képviselő-testület is csak az állami ígéretek betartását kérheti számon az út fenntartóján. Bíznak abban, hogy nem eredménytelenül, s végre megújulhat a főút várost átszelő szakasza. Remélik, hogy a vasúti átjáró átépítése is hamarosan megvalósul, s a MÁV a vasútállomás megújítását is mielőbb tervbe veszi, illetve a vasúti fővonal korszerűsítése is eléri Sárbogárdot, tudtuk meg Sükösd Tamástól.
Munkásjáratok helyett megrakott kamionok
A település lakói számára kardinális kérdés a megélhetés biztosítása, a megbízható munkalehetőségek megléte. A környéken a rendszerváltást követően összeomlottak a nagy ipari vállalatok, s mindez hatalmasra duzzasztotta a munkanélküliséget a településen, így érthető elvárás a város vezetése felé a munkahelyteremtés. Pedig erre az önkormányzat önmagában nem képes, de határozott célja, hogy segítse a munkaadók megtelepedését, támogassa a munkahelyet keresők elhelyezkedését, megélhetését.
Ennek egyik eleme a közmunkaprogram. Bár sok kritikát kapott, kap a rendszer, mégis elmondható, hogy sokakat segített a nehezebb évek átvészelésében. Elismerésre méltó az önkormányzat részéről, hogy több száz főt foglalkoztató programokat tudtak sikeresen futtatni, legalább megélhetési alapot biztosítva a rászorulóknak az elmúlt esztendőkben.
A legsikeresebb elem talán az önkormányzati kertészeti program elindítása volt. A település több részén, önkormányzati tulajdonú, de korábban alig vagy egyáltalán nem művelt területeken alakítottak ki kertészeteket, ahol szakképzett irányítással a közmunkások lakhelyéhez közel tudtak értelmes elfoglaltságot adni a dolgozóknak. Mára viszont kifutóban a program, de nem sikertelensége miatt, hanem mert a közmunkába vonhatók száma örvendetesen csökkent a gyarapodó munkalehetőségek miatt. Az országos trend őket is elérte, aki akar, az találhat munkát. Ez Sárbogárdra is érvényes.
Azzal az illúzióval le kellett számolniuk, hogy majd jön egy multi, s gyárat építve azonnal több száz vagy akár ezer dolgozót foglalkoztat. Hiába próbálták azt hinni, hogy a kiváló közlekedési kapcsolatok, és a jelen lévő nagy számú munkaerő hozzájuk vonzza a nagybefektetőket. Ez nincs így. A felismerés, a sok kicsi sokra megy elv hasznosabb lehet. Örülni kell azon vállalkozóknak, befektetőknek is, akik csak nyolc-tíz, esetleg néhány tucat embert vesznek fel, s foglalkoztatnak tartósan. Ehhez az önkormányzat a hátteret igyekszik biztosítani. Több pályázatuk is azt szolgálja, hogy legyen ipari tevékenységre alkalmas, közművesített területük (ipari park), s meglegyen az ehhez kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra (inkubátorház).
A kis és közepes vállalkozások száma örvendetesen megnőtt a településen, sőt néha már az a gond, hogy ezeket a munkaerőigényeket sem tudja a város kiszolgálni. Erre lehet megoldás a frappáns mondás értelme: a megye nagyvárosai felé ne tömött munkásjáratok menjenek, hanem megrakott áruszállító kamionok. Magyarán: a jelenleg még ingázó munkaerőt próbálják meg hazacsábítani.
Humán erőforrás, életnívó, sport és szabadidő
Ennek a csábításnak lehet az eleme a számos humánerőforrás-fejlesztő pályázatuk, amelyekben a fiatalok helyben maradását, a különböző képzési lehetőségek elérését, a szociális és egészségügyi ellátórendszer működését igyekszenek segíteni. Megújult több háziorvosi rendelőjük, javultak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei a külső településrészeken is.
A lakosság életnívójának, életérzésének számos olyan eleme van, amely nehezen megfogható, mégis jelentős. Ezért is újítják tovább a József Attila Művelődési Központot, indítottak számos helyi identitást erősítő programot, szervezik évről évre a Sárbogárdi napokat.
Az önkormányzat fenntartóként igyekszik mindenben támogatni a művelődési központ, a közösségi házak, a Madarász József Városi Könyvtár kultúraformáló tevékenységét.
A sportlehetőségek bővítése is a komfortérzet javulását eredményezheti. Stabil alapokon nyugvó sportszervezeti rendszert működtetnek, elsősorban a lelkes sportembereknek köszönhetően (labdarúgók, kézilabdázók, kosárlabdázók, íjászok, testépítők). Most már egyre jobb a sportinfrastruktúra is: van végre a városban tanuszoda, számos sportpálya, vannak kiváló sportprogramok (kispályás focibajnokság, RunBogárd futóverseny). Tervük is akad még szép számmal. Régi álmuk a városi sportcsarnok megépítése, a szabadidős (nem versenysport) tevékenységet kiszolgáló városi park létrehozása.
Mindezek viszont nem érhetők el a lakosság együttműködése, hozzájárulása nélkül. Nagy örömükre szolgál, hogy számos civil szervezet szervezi önmagát, és a lakosság életét környezetvédő, kulturális, természetjáró tevékenységével. Az aktív civil élet az egyik legfontosabb jelzője az életképes településnek. Hiszen egy település lakóinak életnívójáról nem a város vezetőinek kell jót mondani, hanem a település lakóinak kell úgy érezni, hogy gyermekeik és unokáik is megtalálják a boldogulásukat itt, Fejér megye déli részén, Sárbogárdon. S elmondhatják: érdemes itt élni! – tette hozzá Sükösd Tamás polgármester és Novák-Kovács Zsolt alpolgármester.