Apró lábnyomok az épületben: egy és három év közötti gyerekeket vártak a Budenz-házba

Az első lépések egyike már a múzeumba vezetett azoknak a gyermekeknek, akik szüleikkel együtt részt vettek a foglalkozáson. A Mesék a vitrinből címmel meghirdetett prog­ram célja elsősorban az, hogy a múzeum ne egy távoli, idegen, ismeretlen, kizárólag felnőtteknek szóló, komoly, talán komor épület legyen, hanem az értékek gyűjtő és őrző helye, ahol bepillantást lehet nyerni a letűnt korok világába.

– Nem könnyű lekötni az apróságok figyelmét, de érdemes, és mivel komplexen próbálunk eredményt elérni, ezért nemcsak a gyerekeket, hanem a szüleiket is igyekeztünk fejleszteni – mondta az esemény szervezője, Paréj Gabriella muzeológus.

Természetesen elengedhetetlen része volt a foglalkozásnak a vers, a zene, nem ritkán a kettő együtt, utóbbi esetben alkalom nyílt egy kis mozgásra is. A játékos baba-mama klub jellegű délelőtt vidáman eltelt órái alatt szinte feltűnés nélkül ismerkedtek meg az abban részt vevő, vállalkozó szellemű anyukák és gyermekeik a Budenz-házzal, és közben egyik mese bújt elő a másik után a vitrinek csillogó lapja mögül, az antik bútorok rejtett zugaiból vagy a festmények vásznából.