Többmilliárdnyi az alap: a heterogén Fejér megyei gazdaság a cél

A tőkealap célja a regionális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, alapja pedig a pénzügyi támogatásnyújtás. Mint korábban több helyütt, úgy most is elhangzott: a megyeszékhely gazdasága erős, helyiadóbevétele nőtt, így érthető, hogy következő célként a heterogén gazdaság biztosítását célozzák meg a településen – vázolta a terveket Cser-Palkovics András polgármester.

A városi tőkealapot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Csoport és a fehérvári önkormányzat közösen indította el. A felállítást hosszas előkészítő munka előzte meg: a városvezetés felmérte a helyben és környezetében meglévő adottságokat, finanszírozási hiányosságokat, illetve helyi jellegzetességeket – ezek segítségével készítették el az MFB szakemberei a keretrendszert. A befektetéseket nem korlátozzák a hagyományosan erős iparági szereplőkre; amennyiben a befektetés megfelel az elvárásoknak, kellően innovatív és fejlődési potenciállal rendelkezik, támogatásra érdemes lehet.

Pontosabban nem is támogatás ez, hanem az üzleti alapon értett hiány kitöltése, amely a város gazdaságát még jobban előrelendíti – konkretizálta a fogalmat Bugár Csaba, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója. Ugyanő a gyakorlati részhez kapcsolódva azt is elmondta: olyan vállalkozások (multik, kkv-k) képviselőinek a jelentkezését várják, amelyek Magyarországon bejegyzett cégként működnek, többéves múlttal. Vagyis nem startupokat szeretnének támogatni. Tevékenységüket pedig hazánkban, azon belül Fejér megyei székhellyel folytatják – s tőkeemelésre, hitelre vagy közös vállalkozás indítására lenne szükségük, csak hogy néhány példát említsen.

A Székesfehérvári Városi Tőkealap ötmilliárd forint keretösszeggel, 12 év futamidővel és hét év befektetési periódussal indul; az átlagos befektetési méret a tervek szerint 200 és 500 millió forint között alakul. Kérdésünkre a helyszínen arra is választ kaptunk: az alap működése októberben – a gyakorlatban a választásokat követően – indul, ekkortól lehet az egyes vállalkozások képviselőinek az önkormányzathoz fordulniuk. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a gazdaságfejlesztési lehetőségben kiemelt szektorként jelennek meg a megyei jogú városok önkormányzatai és az azokhoz tartozó települések.

Ezt bizonyítandó a jövőbeli partneri kapcsolat reményében Porga Gyula, Veszprém, valamint Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere is szólt a tőkealapban rejlő potenciálról saját városuk vonatkozásában. Cserna kiemelte: úgy tapasztalják, ami jó Székesfehérvárnak, az jó Fejér megye többi településének, így a másik megyei jogú városnak is.